Árvay József
2009. február 18. 19:17
Brassó, 1916. június 28. – Sepsiszentgyörgy, 1975. január 16.
1940-ben a kolozsvári I. Ferdinánd tudományegyetemen történelem-magyar irodalom szakos tanári, majd a barcasági Hétfalu helyneveiről írt dolgozatával doktori oklevelet szerzett. A kolozsvári egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetében 1940 és 1944 között tanársegéd volt. 1944 júliusától a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum múzeumőre, a könyvtár és a levéltár igazgatója; utóbbi akkor a második legnagyobb erdélyi megyei levéltár volt, közgyűjteményi gyűjtési jogkörrel a fél Észak-Erdély területén, Besztercétől Zágonig. Részt vett a gyűjtemény 1944-1945. évi menekítésében, a dunántúli Lengyelbe irányított szállítmány nagyobb részét (több mint 50 láda) azonban Székely Zoltánnal együtt Kolozsvárra térítette, mivel meggyőződésük volt, hogy az anyagot nem szabad Erdélyből kivinni. A ládák tudós kolozsvári barátaik segítségével az Erdélyi Nemzeti Múzeum alagsorába kerültek, de a budapesti hatóságok értesültek a dologról, és gépkocsin Keszthelyre szállíttatták az anyagot, ahonnan utóbb Zalaegerszegre került, s megsemmisült vagy nyoma veszett. Árvay Kolozsváron maradt, a szovjetek onnan hurcolták el.
1945-ös hazatérése után a múzeum igazgató-őre lett. Mivel a múzeum nem tudta fizetni, 1947-től a csernátfalusi (ma Szecsele része) iskola tanára és igazgatója, tanára és igazgatója, majd 1948-tól a sepsiszentgyörgyi textilipari szakiskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára lett. Az 1. sz. Líceum, a korábbi Székely Mikó-Kollégium mellett működő esti munkáslíceum igazgatója volt1950-1953 között. A múzeum 1951-ben megpróbálta újra alkalmazni, az ún. tudományos tanács (tulajdonképpen az addigi igazgató-választmány) tagjává választotta 1952-ben; a dokumentációért és a történelmi szakmai kérdésekért felelt. 1953 és 1958 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár igazgatója volt, 1961-ben ide került be a Székely Nemzeti Múzeum levéltára, majd három évvel később újabb (pl. kisnyomtatvány) anyaga, ezzel a levéltár lényegében a Székely Nemzeti Múzeum utódintézménye lett. Rendezte a 18. és 19. századi háromszéki falugyűlések jegyzőkönyveit, megalapozva ezzel Imreh István nagy feldolgozásait. 1974-es nyugdíjazásakor - Borbáth Károly történész-levéltáros mérvadó véleménye szerint - a sepsiszentgyörgyi levéltár Románia legrendezettebb ilyen intézménye volt. Az utolsó években a sepsiszentgyörgyi múzeum évkönyveinek szerkesztőbizottsági tagja.
Nyelvészeti kutatásai úttörőek. Levéltári munkája során megtalálta Kemény Zsigmond naplóját (Benkő Samu tette közzé, 1966). Cikkei, tanulmányai a Pásztortűz, a Korunk, a Revista Arhivelor, Háromszék történelmével foglalkozó írásai a Népi Egység és a Megyei Tükör (Sepsiszentgyörgy), az Előre, a Korunk (Bukarest) és az Aluta hasábjain jelentek meg. Hagyatéka részben feldolgozatlan. Születésének 75. évfordulójára a Székely Nemzeti Múzeum az EMKE-Mikes Közművelődési Egyesülettel közösen kiállítással egybekötött emlékülést tartott.
Fő művei: A térszíni formák nevei a barcasági Hétfalu helyneveiben. Dolgozatok a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből, 2. Kolozsvár, 1942.; A barcasági csángó Hétfalu helynevei. Kolozsvár, 1943.; A térszíni formák nevei Kalotaszegen. Dolgozatok a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből, 9. Klny. a Magyar Népnyelv IV. kötetéből, Kolozsvár, 1943.; Váradi József és Bartalis Ferenc. Aluta, 1969, 169-192.; Az első háromszéki nyomda és hírlap. uo., 1970, 191-216.
Róla szóló irodalom: Imreh István: Emléksorok a levéltárosról, a helytörténészről. Utunk, 1975. 20.; Csia Ernő: Dr. Árvay József. Aluta, VI-VII., 1975, 401-402.; Csia Ernő: Dr. Árvay József. Gyökerek, 1976-77. 1., 69-70.; Boér Hunor: Árvay József. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor – Viga Gyula. Bp., 2002.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
