Holt-tengeri tekercseket követel Izraeltől Jordánia

Rafea Haraseh, a jordániai régiségek hivatalának vezetője megerősítette, hogy országa ilyen értelmű panaszt tett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeténél, bár azt nem közölte, hogy ez pontosan mikor történt. A jordániai illetékes kijelentette, hogy a kormány birtokában olyan jogi dokumentumok vannak, amelyek bizonyítják Jordánia jogát a vallástörténeti fontosságú kéziratokra.



A kumráni kéziratoknak is nevezett holt-tengeri tekercsek az esszénus zsidó vallási közösségnek az i.e. 1. században készült feljegyzései, amelyeknek igen nagy a történelmi értékük, különösen a Biblia-kutatók számára. Az első töredékekre beduin pásztorok bukkantak rá a Holt-tenger közelében lévő barlangokban. Néhány feljegyzést abban a kelet-jeruzsálemi múzeumban őriztek, amely izraeli fennhatóság alá került az 1967 júniusában lezajlott hatnapos háborúban, amikor Izrael a városrész fölött megszerezte az ellenőrzést.

Haraseh kifejtette, hogy a tekercseket a beduinok keresztény szíriaiaknak adták el, akik a maguk részéről továbbították azokat ortodox papjuknak, ő pedig magával vitte a kéziratokat az Egyesült Államokba 1948-ban. További tekercsek felfedezése után Izrael "más antikvitásokkal együtt elkobozta azokat a Jordánia által igazgatott kelet-jeruzsálemi múzeumból" - ismertette országa álláspontját a jordániai illetékes, aki a régiségek védelmét célzó, azok külföldre csempészését tiltó nemzetközi egyezményekre hivatkozott.

December elején Jordánia Kanadát szólította fel az akkor éppen Torontóban kiállított holt-tengeri tekercsek lefoglalására, arra hivatkozva, hogy Kanada és Jordánia is aláírta az 1954-es hágai konvenciót, amely a kulturális javak háborús konfliktusok idején történő védelméről intézkedik. Egy kanadai szóvivő akkor azzal reagált, hogy a kéziratokkal kapcsolatban Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság között fennálló nézeteltéréseket az érintetteknek maguknak kell rendezniük egymás közt, nem volna helyénvaló Kanada beavatkozása.

Áprilisban a Palesztin Hatóság levélben szólította fel a kanadai illetékeseket arra, hogy álljanak el a torontói kiállítás megrendezésétől. Izrael a maga részéről nem követeli a holt-tengeri tekercsek tulajdonjogát, hanem magát a kéziratok "őrének" tekinti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése