2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Amikor újjászületett az MSZMP

2009. december 17. 09:47 MTI

Húsz éve, 1989. december 17-én újból összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusát, mivel az október elején hasonló elnevezéssel lefolytatott tanácskozás a Magyar Szocialista Párt megalakításával végződött. A cél nyilvánvaló volt: az 1956 novemberében alakult MSZMP bázisán, azt megújítva szervezetbe tömöríteni a hagyományos, szocialista-kommunista eszmékhez ragaszkodó tagságot.

1988-89-ben Magyarországon egymás után jelentek meg az újabb és újabb társadalmi-politikai tömörülések, amelyek eltérő politikai-ideológiai beállítottságuk ellenére egy dologban megegyeztek: megszüntetni az állampárt hatalmi monopóliumát. Az erjedés az MSZMP-re is átterjedt: a reformerők egyre hevesebben követelték a megújulást a múlt átértékelésétől a gazdasági-politikai pluralizmus célkitűzésén keresztül a párt átalakításának követeléséig.

Az áttörés ez utóbbi vonatkozásban 1989. október 7-én, az MSZMP XIV. kongresszusán következett be. A többségükben reformelkötelezett küldöttek 1202 igen szavazattal, 159 nem és 38 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy az MSZMP-ből létrehozzák a Magyar Szocialista Pártot, az átalakulással együtt vállalva a folyamatosságot. Többen azonban, így Grósz Károly főtitkár is, jelezték: nem kívánnak az MSZP-hez csatlakozni, amivel sajátos helyzet állt elő. Az MSZMP formálisan nem szűnt meg, hanem átalakult, mivel a kongresszusi szavazás nevében és programjában új párttá változtatta, ellenben az ezt nem vállalók ragaszkodtak addigi szervezetükhöz, nevével-szellemiségével egyetemben.

Alig egy héttel az MSZP megalakulása után, október 16-án Budapesten létrejött az újjászerveződő MSZMP ideiglenes ügyvezető testülete, Puja Frigyes egykori külügyminiszter elnökletével. November 7-én az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházában a különböző szerveződések képviselői, köztük Grósz Károly, Berecz János, Ribánszki Róbert, abban állapodtak meg, hogy december 17-re összehívják az MSZMP XIV. kongresszusát. November 17-én Grósz Károly II. kerületi lakásán megalakult az MSZMP kongresszusi előkészítő bizottsága, amelynek elnöke Grósz Károly, tagjai Ribánszki Róbert, Puja Frigyes, Udvarhelyi László és Berecz János lettek. Thürmer Gyula vezetésével felállt a kongresszusi előkészítő iroda is, majd november 25-én megjelent az MSZMP lapja, a Szabadság.

1989. december 17-én a tagságot képviselő több mint 800 küldött részvételével az Építők Székházában összeült az MSZMP XIV. kongresszusa, a megnyitó beszédet Marosán György tartotta. A résztvevők vállalták a régi MSZMP irányvonalát, a kongresszus számozása is ezt a folytonosságot kívánta alátámasztani. Előadói beszédében Grósz kijelentette: "Az MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és újjászervezése mellett a tagság döntött, amely meggyőződéssel vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, amelyik a munkások, a dolgozó emberek szolgálatát tekinti munkája legfőbb értelmének, amelyik a marxizmus tudományos elméletével kíván választ adni a jelen és a jövő kérdéseire."

Elmondta: meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították, hogy ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kollektív listán jelezték e szándékukat. Az általa Kongresszus '89-nek titulált októberi tanácskozásról Grósz úgy vélekedett, hogy azon a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós erők a párttagság megkérdezése nélkül, antidemokratikus módon, a szabályosan megválasztott küldötteket félrevezetve megváltoztatták a párt jellegét és nevét, szétverték országos vezetését, s az így létrehozott MSZP-vel a legnagyobb vitát a vagyonmegosztás körüli konfliktusok váltják ki. (Ez utóbbi kérdésben hosszú pereskedés után később a bíróság döntött: miután a Németh-kormány rendeletben fogadta el a tényt, hogy a volt állampárt jogutódja az MSZP, a bíróság a kormányrendeletre hivatkozva alaptalannak tartotta a megújult MSZMP ezzel kapcsolatos követeléseit, s az állampárt teljes vagyona a Magyar Szocialista Párté lett.)

A kongresszuson hosszas vita után elfogadták a szervezeti szabályzatot, de a programnyilatkozat csak az 1990. januári újabb kongresszusi fordulón véglegesítették. Szellemiségét tekintve az MSZMP olyan marxista politikai pártként határozta meg magát, amely "...magáénak vallja a magyar nép haladó történelmi vívmányait, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom időtálló értékeit, a kommunista és a baloldali szociáldemokrata hagyományok folytatója. Része a nemzetközi munkásmozgalomnak, együttműködik a kommunista, baloldali szociáldemokrata és más haladó pártokkal. Képviseli a munkások, a szövetkezeti parasztság, a szellemi dolgozók, a saját munkájukból élő kistulajdonosok, a nyugdíjasok érdekeit." A XIV. kongresszus a fiatalítás jegyében a 36 éves Thürmer Gyulát, Grósz egykori külpolitikai tanácsadóját választotta meg elnökké, aki azóta is a párt élén áll.

Az 1990. évi parlamenti választásokon a megújult MSZMP 3,68 százalékot szerzett, nem érte el a négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. A később 5 százalékra felemelt határt a pártnak egyetlen további parlamenti választáson sem sikerült átlépnie.

Az MSZMP 1993-ban Munkáspártra, 2005 decemberében Magyar Kommunista Munkáspártra (MKMP) változtatta nevét. 1999-ben létrehozta ifjúsági szervezetét is, a Baloldali Frontot. 2006-ban kivált a belső ellenzék, s megalakította a Magyarországi Munkáspárt 2006 nevű pártot. A szakadás meggyengítette az MKMP-t: a tagság egyharmada kilépett, sok helyen felbomlottak az alapszervezetek, a legutóbbi, 2006-os országgyűlési választáson kapott 0,41 százalékkal a párt az állami támogatáshoz szükséges egy százalékot sem tudta elérni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár