A vörösterror 133 napja

Átalakuló igényekre tervezték

2009. december 15. 21:45 Balázs Bálint

Az európai nagyvárosok példáját követve a városházi politikusok mind hatékonyabb községi szolgáltatásokra és beruházásokra kiterjedő, aktív városigazgatást, tudatos várostervezést hajtottak végre. Első lépésben a közművek korszerűsítését, második lépésben a közellátás újjászervezését és a vásárcsarnoki intézmény meghonosítását tervezték.

Ahogy azt Nagy Gergely „Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig” című munkájából ismerjük, az 1894-ben elkezdődött munkálatok korántsem mentek zökkenőmentesen. A Vámház körúti Központi Vásárcsarnok esetén például hónapokig állt a munka a kiviteli tervek feletti viták miatt, mire Pecz Samu megbízást kapott az építésére. Hónapokig elhúzódó sztrájk, majd tíz nappal az 1896-os nyitás előtt pusztító tűzvész késleltette az átadást. Végül a csarnok a tervezettnél egy évvel később nyitott ki.

A csarnok jelentőségét jól mutatja, hogy a nyitás után néhány hónappal, 1897 májusában Ferenc József, majd egy évvel később II. Vilmos német császár is meglátogatta.



Az áruszállítás mérnöki pontossággal működött: a csepeli rakpartról vasúton, az alsó rakpartról alagúton beúszó uszályokon szállították a csarnok pincéjébe beérkező árut. A csarnokban az eladáshelyeken kívül irodák, vendéglő és adóhivatalok kaptak helyet, s a 10 344 négyzetméternyi vasszerkezetű pincében tárolásra, raktározásra alkalmas helyiségek és hatalmas hűtők sorakoztak.

Annak érdekében, hogy a kereskedés a vásárcsarnokokba összpontosuljon a főváros köztéri piacait megszüntették, betiltották a járva-kelve árusítást és a házalást, a csarnokok nyitvatartási idejét a megszokott utcai kereskedés idejéhez igazították (nyáron 5-12-ig, télen 6-12-ig); és német mintára bevezették a délutáni nyitvatartást (16-19-ig, illetve 16-18-ig).

A vásárlói szokások nehezen követték az új lehetőségeket: a legélénkebb forgalom eztán is a korábbi hetipiacos napokon, keddenként és péntekenként történt. A Központi Vásárcsarnok és az öt kerületi csarnok alkotta hálózat azonban nem volt képes ellátni az egész várost, a központi 800 és a kerületi 1000 kiskereskedőt.



A kiskereskedelem megélénkülése miatt a nagykereskedelem a csarnoki pályaudvar területére, a Duna-parton és a környező tereken felállított deszkabódékba szorul vissza. Egyre nőtt az igény egy központi nagybani élelmiszerelosztóra, és végül, 1930-32-ben a Soroksári út és a Soroksári-Dunaág között megépült az Élelmiszer-nagyvásártelep.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!