Tárgyalások Nofertiti sorsáról

A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány közlése szerint Friederike Seyfried, a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója és Záhi Havvász egyiptomi főrégész decemberi tárgyalásain a 3500 éves mészkő büsztről is szó esik majd, részleteket azonban nem árult el az alapítvány szóvivője.

A Nofertiti (Nefertiti) mellszobor az október közepén újra megnyílt berlini Új Múzeum fő attrakciója. Egyiptom azonban újra és újra követeli a büszt visszaszolgáltatását hazájába. A szenzációs leletet James Simon berlini mecénás 1913-ban szerezte meg Egyiptomban Ludwig Borchart régész feltárásai nyomán. Az egyiptomi kormány már a múlt század húszas éveiben visszakövetelte Berlintől a mellszobrot. A harmincas években Hermann Göring birodalmi marsall más egyiptomi műkincsekért cserébe vissza akarta adni a szobrot, de szándéka Hitler vétója miatt meghiúsult. A náci diktátor ugyanis rajongott az "ékszerért", amelynek Albert Speer, Hitler főépítésze "Germánia világfővárosban" múzeumot akart építeni, benne külön kupolás csarnokkal Nofertiti (Nefertiti) számára.

Ehelyett a légitámadások miatt a szobrot a porosz Állami Bank pincéjében kellett biztonságba helyezni. Később a mellszobor a berlini állatkert óvóhelyére, majd onnan egy sóbányába került a türingiai Kaiserrodába, ahol aztán az amerikaiak vették birtokukba.

A háború utáni évtizedekben ismételten feszültség támadt az egyiptomi és berlini múzeumok között. Az utóbbi években például 2003-ban, amikor az egyiptomiak arra panaszkodtak, hogy "Nofertiti Berlinben nincs eléggé biztonságban". A kölcsönös ellenségeskedés odáig fajult, hogy Záhi Havvász, a kairói régiségekért felelős egyiptomi főtisztviselő állítólagos műkincscsempészéssel vádolta meg a berlini Egyiptomi Múzeum akkori igazgatóját, Dietrich Wildungot és nemzetközi elfogatóparancs kiadását szorgalmazta ellene, amire azonban nem került sor.

Nofertiti (jelentése: "a szépség megérkezett") a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó felesége volt. Életét és sorsát számos rejtély övezi, ahogy semmi biztos nem ismert családjáról sem. A büszt egy szobrásztanulmány, amely Thotmesz egyiptomi szobrász amarnai műhelyéből származik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Ön ismeri a Vatikán himnuszát?
• Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért
• Gyermekei segítségével épített dinasztiát VI. Sándor pápa
• Nem engedélyezte válását, szakította a katolikus egyházzal VIII. Henrik 
• Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma
• Másodjára már szőrcsuha helyett vaspáncélba öltözve zarándokolt el IV. Gergely pápához IV. Henrik
• Hét híres jóslat 
• 10 tény a pápaság történetéből
• Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában