Mesélő cipellők Zalagerszegen
2009. november 25. 13:56 MTI
Mesélő cipellők - A suszteráj mint meseműhely címmel Török Károly és Török Károlyné gyűjteményéből nyílt néprajzi kiállítás Zalaegerszegen, a Kertvárosi Általános Iskolában.
Korábban
A múlt századi hangulatot idéző suszterműhely polcain sámfák, több nemzedéken át viselt gyermekcipőcskék, kecses női topánkák, toldozott-foltozott vagy éppen javításra váró lábbelik láthatók. A háromlábú suszterszéken csirizes kötény, mellette egy kicsiny, alacsony asztal - a pángli - telis-tele rakva hagyományos suszterszerszámokkal; bőrvarrógéppel, sámfákkal, árral, fogóval, apró faszögekkel.
Török Károlyné, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény munkatársa felidézte; a "mesélő cipellők" száz esztendővel ezelőtt még valódi bőrből készültek és nem sajnálták ki belőlük az anyagot. Viseléséhez néha egy-egy emberöltő is kevés volt; nemzedékeken át apáról fiúra, testvérről testvérre öröklődtek, így aztán a cipellők időről időre javításra szorultak. A suszternél - főként, akiknek csak egyetlen pár cipőjük volt - gyakran kellett várakozni. Amíg a mester javította - talpalta, sarkalta, bőrvarrással toldozta vagy éppen az apró, pici faszögeket pótolta - a lábbelijüket, a suszteráj átalakult meseműhellyé. Mindig akadt egy-egy krónikás, aki felidézte a régi történeteket, hiedelmeket, faluhistóriákat, a szájhagyomány útján terjedő vidám, olykor megható susztermanó-történeteket.
A korabeli dokumentumokkal, fotókkal illusztrált tárlat célja bemutatni, hogy mit jelent egy tartós, évtizedeken át használt cipő, mit jelent a suszterség - mondta el Török Károlyné. A rajzos illusztrációval kialakított mesesarokban felelevenednek múlt századi klasszikus népmesék, irodalmi feldolgozások a régi világból.
A Török házaspár néprajzi gyűjteményéből ötödik esztendeje rendeznek kiállítást Zalaegerszegen. Első alkalommal Csutora fűrész, megvan az egész címmel a mesterségműhelyeket mutatták be. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek derekán szinte mindent saját-kezűleg készítettek el a falvakban. A Félre csupor, had férjen a fazék is című kiállítás a füstös konyhás házbelsőt, a féligmeddig polgárosult, de még a paraszti világhoz tartozó eszközöket mutatta be, amikor a kéményes kemence helyett már sparherd volt a konyhában. A házi szövés, fonás történetét A kendermag útja a vászonig című tárlaton elevenítették fel, majd a kenyérsütésről nyílt kiállítás azzal a szándékkal, hogy a mai gyermekek is megismerjék, miként lesz a búzaszemből kenyér.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi 20:20
- Rágcsálóírtó munkát is kénytelen volt elvállalni a Tüskevár szerzője, Fekete István 18:05
- Borzalmas vérengzéssel járt India és Pakisztán függetlenedése 16:05
- Gyermekkatonákat is harcra fogtak Okinava japán védői 15:05
- Félelmetesen pontos ábrázolást adott a jövőről műveiben Jules Verne 09:50
- Túlerőben volt az olasz sereg, mégis elsöpörték őket az osztrák-magyar csapatok 09:05
- Már fiatal korában a világ legjobb orientalistái közé sorolták Goldziher Ignácot tegnap
- Még kamasz volt, amikor már elkezdték kiadni Weöres Sándor verseit tegnap