Röntgen alatt a Muhi csata egyetlen ismert áldozata
2009. november 11. 09:00
Nyolc évvel ezelőtt Muhinál találták azokat a leleteket, amelynek feldolgozása során Pusztai Tamás régész, Dr. Koleszár Lajos orvos-igazgató segítségét kérte. Megkapta; a Csabai kapuban páncélmaradványt röntgeneztek - mutatta be a különleges eljárást a boon.hu videója.
Korábban
„Nyílhegy, zabla, buzogányfej, késtok merevítő...” - sorolja Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum régésze. „1995-től ástunk több, mint tíz évig Muhiban” - majd a Semmelweis Kórház igazgatói tárgyalójának asztalára helyezett több, mint fél évezredes lelet egyikét veszi kezébe. „Ez egy csiholó” - mutatja, aztán egy rozsdás vasdarabra bök. „Erről a leletről szerettük volna tudni, hogy pontosan micsoda .”
Közben az is kiderül: ez az egyetlen halott, akiről biztosan tudni lehet, hogy 1241 áprilisában a Muhi csatában halt meg. „Hónapokig temetetlenül feküdtek a halottak a csata után” - folytatja a régész szakember. „A tarsolyában többek között tűzkövet, vascsiholót, és nyolc darab olyan ezüstpénzt találtunk, ami olyan leletekben fordult csak elő, amelyek a Tatárjárás idején kerültek elrejtésre. Az övcsat, és a késtokmerevítő az övére volt fűzve, de a kés hiányzik. Érdekessége a leletnek, hogy könnyűlovas harcos volt, de a lovát nem temették mellé, ám a ló zabláját igen.
Ennek a harcosnak olyan buzogánya volt, amely eddig a Kárpát-medencében ismeretlen volt. Nálunk a kunok, és a besenyők terjesztették el egyébként ezt a fegyvert. Azt nem lehet tudni, hogy a nyílhegy – amelyet ugyancsak a sírban találtunk - okozta-e a halálát, vagy az ő fegyverzetéhez tartozott. Valószínűleg a magyar oldalon harcolt, de nem a klasszikus nehéz lovassággal, hanem a csatlakozott könnyűlovassággal. Hogy miért lehet besenyő? 1241 márciusában a kunok ellen pogromot rendeztek Pesten, ezért rabolva, fosztogatva elhagyták a csata előtt az országot.”
Az eredeti cikk a Boon.hu-n
A Muhi csata története
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.