Hitler bosszúja volt Coventry elpusztítása

A hagyományos és elfogadott vélemény szerint a Luftwaffe 500 bombázója azért támadta meg a várost, mert az ottani gyárak a repülőgépekhez gyártottak alkatrészeket illetve muníciót. A témában a BBC is új dokumentumfilmmel jelentkezett: a Blitz: The Bombing of Coventry az 1940. novemberi támadás részleteit elevenítette fel, és a túlélők megindító interjúin kívül szakértők járták körbe a kérdés okait. A film bemutatta, hogy Hitlerék már a háború előtt is eldöntötték Coventry bombázását, amire az ottani gyárak miatt volt szükség.

A filmből kiderült, hogy a történet borzalmas: a német légierő 12 órán át, több hullámban támadott, több ezer tonnányi bombát és gyújtószerkezetet dobtak a városra, így az épületek és gyárak mellett a település középkori központja, katedrálisa is elpusztult. Több ezren haltak meg, és az attak hatalmas erkölcsi csapást jelentett a háborús Anglia számára. A város elleni támadásról egyesek szerint tudott az angol hírszerzés is, és biztonsági okokból nem árulták el magukat. Mára azonban kiderült, hogy mindez csak városi legenda.

Jackie Litherland költő és szépíró azonban másképp emlékszik: a Guardiannek a múlt héten elküldött levelében azt állította, hogy a BBC egy félrevezető mítoszt erősített meg, és Coventry elpusztítását a hat nappal korábbi, München elleni támadások miatt rendelték el. Szerinte a Führer azért döntött város tönkretétele mellett, mert annak középkori központja az egyik legszebb hasonló építészeti emlék volt Európában. A nő szerint a gyárak lebombázása mellékes volt támadások során.

A levél megírására Litherland szerint a kollektív amnézia miatt volt szükség, hiszen az emberek ma már nem is emlékeznek a régi, történelmi, szeretetteljes utcákra: Coventry egy rideg ipari nagyvárossá vált. Ráadásul elméletét erősíti, hogy a háborúban Hitler később tényleg rendelt el hasonló támadásokat, hogy azokkal is a morált ássa alá.

Ráadásul mindezért a brit kormányzat is felelős, akik a hasonló támadások valós veszteségeit propaganda okokból eltitkolták.

James Taylor, a londoni Imperial War Museum történésze és más szakértők azonban kétségbe vonják ezen állítást, hiszen szerintük a nácik a sikertelen londoni támadások után az ipari központok, így Liverpool, Manchester és Birmingham ellen fordultak, és ezért támadták Coventryt is. Neil Forbes, a Coventry Egyetem szakértője szerint ha a költőnőnek igaza lenne, akkor a németek Cambridge-et bombázták volna le.

Az „Útikönyv blitz” során egyébként több hasonló megtorlásra is sor került: 1942 áprilisa és júniusa között öt, történelmi katedrálissal és évszázados múlttal rendelkező város ellen hajtottak végre légitámadásokat - a bevetések nevüket arról kapták, hogy a német vezérkar állítólag egy útikönyvből válogatott. A berepüléseket egy, az év márciusában Lübecket ért akció után indították, amikor a város gótikus központja tűzviharban pusztult el. A német légierő így Bath, Norwich, York, Exeter, és Canterbury ellen intézett támadást: a cél minden esetben a történelmi városmag, és a lakónegyedek szétbombázása volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
• Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt