Amerigo Tot és akiket megihletett

Az Amerigo Tot kiállítás a folytonosságról, a múzeum és a magyar kultúra folytonosságáról szól, ezt igazolja a múzeumban még látható Robert Capa tárlat is. A fotós 1930-ban hagyta el Magyarországot csakúgy, mint a fehérvárcsurgói Tóth Imre. Az 1960-as, 70-es évekre mindketten elfelejtődtek. Amerigo Tot (1909-1984) 100 éve született és 25 éve halt meg - erre kíván reagálni a múzeum, s nem emlékező, hanem a művészt munkái, a dokumentumok és a kortárs művészek alkotásain keresztül újra elhelyezi az őt megillető helyre - mondta el Bencsik Barnabás főigazgató.

Mélyi József, a kiállítás kurátora szerint a kortárs művészek nem foglalkoznak Amerigo Tot munkásságával, pedig az rendkívül sokrétegű volt. Nemes Péter ifjú szobrász több éves kutatómunkája nyomán került elő számtalan szobormaradvány, terv, dokumentáció a Római Magyar Akadémia pincéjében, udvarán, archívumokban és elfelejtett dobozokban.

Csurgón egy pincében talált rá kétezer fotóra, 600 rajzra, vázlatokra, nyomatokra. Nemes Péter feltárásai nyomán nagyrészt kiderül, hogy mi maradt meg Tot életéből, akit legendás történetek vettek körül. Bebizonyosodott, hogy a legendák többsége igaz, mert volt partizán, igazgatott kerámiagyárat és autóversenyző is volt.

Az aczéli kultúrpolitika törekvései, vagyis a külföldön élő neves művészek hazacsábítása sikerrel járt, mert Tot 1968-ban először hazalátogatott, 1969-ben már a Műcsarnokban, majd Tihanyban állították ki szobrait. 1963 és az 1980-as évek között Victor Vasarely és Amerigo Tot volt a két világhírű magyar művész - magyarázta a kurátor. Tot itthoni "világhírű" meghatározása nem volt igaz, de ezt a művész józanul elfogadta és nem voltak sztárallűrjei - tette hozzá.

Bencsik Barnabás elmondta, hogy a Tot kalandos életét bemutató fotók, dokumentumok, filmrészletek, mert filmszerepeket is játszott, Budapesten adott interjúja és eredeti szobrai - mint például a Mag apoteózisa című, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek készült, és a kavicsszobrok - mellett kortárs művészek Tot munkásságára reagáló művei láthatók a kiállításon.

A Kis Varsó (Gálik András és Havas Bálint) hat fotót munkált meg, az utolsón a művésznek csak a sziluettje látszik, az emberek aláírására várva állnak körülötte, vagyis a magyaroknak fogalmuk sincs arról, hogy ő kicsoda. Erchardt Miklós készítette a tárlat filmes anyagát, Várnai Gyula az Amerigo Tot kisplasztikákból kesztyűsbábokat állított ki, Csoszó Gabriella Tot magyarországi köztéri szobrairól fotóinstallációt csinált, Dabi István M. - Kerezsi Nemere Levegőváltozás címmel installációt mutat be. Menesi Attila a művész megsüllyedt síremlékének, Melocco Miklós munkájának a restaurációs munkálatait dokumentálja.

Bencsik Barnabás elmondta, hogy Amerigo Tot sírjából egy hatalmas jukka nőtt ki, ez döntötte meg a sírkövet. Egy csurgói kőfaragó készített egy éket, amellyel helyre lehetett volna hozni, de végül a kőék kiállítási darab lett, ugyanúgy mint a hatalmas zöld növény egy nagy cserépben.

Az Amerigo Tot tárlat 2010. január 3-i tart nyitva a Ludwig Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
• Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
• A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
• Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
• Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
• Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói