2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amerigo Tot (Tóth Imre)

2009. június 25. 12:59

(1909-1984)

1909. szeptember 27-én született Amerigo Tot (Tóth Imre) magyar születésű olasz szobrászművész. A művész kalandregénybe illő életútja Fehérvárcsurgón kezdődött, szülőhelyére mindig büszke volt. "Sohasem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem, hogy ide fogok tartozni mindig" - írta. Érettségi nélkül vették fel az Iparművészeti Főiskolára (akkor Mintarajziskola), a tanulás mellett a Piatnik kártyagyárban dolgozott, és tagja volt Kassák Lajos Munka Körének.

1931-ben felvételt nyert a Bauhausba, ahova gyalog érkezett meg; az egyre nehezebb helyzetbe kerülő iskolát 1932-ben otthagyta és tengerésznek állt. 1933-ban Drezdában rendezte első kiállítását, nem sokkal később a hatalomra került nácik letartóztatták. Az internáló táborból megszökött és - ismét gyalog - Rómába menekült, megérkezésének mesés történetét Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében örökítette meg. Az olasz fővárosban portré- és szobafestésből élt, hajléktalanszállón lakott. Idővel sikerült ösztöndíjat szereznie a Római Magyar Akadémián és felvette az Amerigo Tot nevet. Ekkor született alkotásain, főleg portrékon és reliefeken a reneszánsz és az antik római és etruszk művészet hatása érezhető.

Az 1940-es évektől számos szobra már az absztrakt művészet jegyében született; a Kavicsasszonyok sorozat darabjai és más figurális szobrai zömök, erős nőalakokat jelenítenek meg. A második világháború háború alatt részt vett az ellenállásban, ejtőernyősként teljesített futárszolgálatot, egyszer a Hortobágyon is landolt ejtőernyőjével.

1946-ban a római Magyar Akadémia tanácsadója lett, és bár hívták haza, inkább olasz megbízatásokat vállalt. Pályázott a vatikáni Szent Péter templom bronzkapujára, 1948-ban pedig megnyerte a Termini pályaudvar frízeinek pályázatát; a munkával 1953-ban készült el. A színes egyéniségű Tot a munka mellett volt autóversenyző, diplomata, koreográfus, sőt filmszínész is, a Keresztapa trilógia második részében az Al Pacino által játszott Michael Corleone egyik testőrét alakította.

Magyarországra 1969-ben tért haza először, ebben az évben Huszárik Zoltán portréfilmet készített róla. A Műcsarnokban életmű-kiállítást, a Tihanyi Múzeumban Tot-tárlatot rendeztek, mindkettőt hatalmas sikerrel. Hazai művei közül kiemelkedik a szülőfaluja, Fehérvárcsurgó templomában felállított Csurgói Madonna című kétalakos szobor, valamint A mag születése című dombormű, amely Gödöllőn található. Pécsett 1984-ben a városnak adományozott műveiből Amerigo Tot múzeum nyílt.

Rómában halt meg 1984. december 13-án. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, síremlékét Melocco Miklós készítette.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár