Egyre közelebb kerülnek I. Béla sírjához
2009. október 8. 12:35 Kovács Olivér
A szekszárdi vármegyeháza udvarán ma is láthatóak annak az apátsági templomnak a romjai, amelyben eltemethették az 1063-ban elhunyt alapítót, I. Béla királyt. A teljes területet még nem tárták fel, ám a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei most néhány kutatóárkot nyitottak a folyosók, termek alatt.
Korábban
„Egyelőre csupán néhány kutatóárkot nyitottunk a 19. század elején épült vármegyeháza folyosói, termei alatt, azonban máris nagyon sok értékes adathoz jutottunk, amelyek kiegészítik, módosítják azt, amit eddig a területről tudni véltünk” - mondta el a helyszínen Petkes Zsolt feltáró régész.
A szekszárdi vármegyeházához kapcsolódó romok egyszerre ismertek és ismeretlenek. A 11. század második felében épült bencés apátságnak és templomnak a története ugyanis már a kezdetektől fogva viszonylag jól dokumentált. Így tudjuk, hogy I. Béla alapította 1061-ben. Miután Dömösön a leszakadt trónus miatt később végzetesnek bizonyuló sérüléseket szenvedett, itt temették el 1063-ban.
A királyi temetkezés pontos helye azonban nem ismert. Korábban úgy tartották, hogy minden bizonnyal az apátsághoz tartozó templom központi helyén lehetett. Ennek a centrális alaprajzú épületnek a helyreállított, s némi betonnal kiegészített romjai ma is láthatóak a vármegyeháza udvarának egyik oldalán.
Az apátság és a templom azonban sokat változott a középkor során. Többször átépítették, felgyújtották, kifosztották, a későbbiekben várrá alakították át. A török kor után újjáépítették a templomot, azonban 1794-ben ismét leégett. A területen a későbbiekben több kezdeményezés után Pollack Mihály tervei szerint építették fel a ma is álló vármegyeházát.
„Az udvar másik oldalán, szemben a templom alapfalaival, eddig még nem folyt régészeti feltárás, azonban biztos, hogy ott lehettek az apátság épületei, amelyekből kis szerencsével maradhatott valami” - mondta Petkes Zsolt. A régészek most azonban nem az udvar, hanem az átépítésre váró vármegyeháza folyosóján, termeiben végezhettek feltárást. A munka már csak azért is fontos volt, mert a hatvanas-hetvenes években az udvaron álló templomromot feltáró Kozák Károly régész arra a következtetésre jutott, hogy Béla király nyughelye eredetileg nem a centrális alaprajzú templomban lehetett, hanem egy mellette álló kápolnában. A kápolnát ugyan a fölötte álló vármegyeháza miatt nem találhatta meg, azonban annak helyét 18. századi felmérési rajzok alapján megbecsülte.
„A feltételezés a mostani feltárás szerint részben igaznak bizonyult” - jelentette ki Petkes Zsolt. A vármegyeháza alatt folytatott feltárás valóban napvilágra hozta ugyanis egy kápolna maradványait, ez azonban gótikus stílusban, Béla koránál jóval később épült, talán egy jelentősebb apát temetkezési helyéül. A gótikus épületet hozzáépítették az apátsági templomhoz, a kettő között árjási lehetőséget alakítva ki. Előkerültek Árpád-kori sírok is az egyik terem padlója alatt. Apátság lévén egyházi személyek temetkezéseire lehetett volna számítani, azonban a valószínűleg 12. századi sírokba világiakat temettek a sírmellékletek szerint. Ilyen sírok viszont nem apátsági, hanem plébániatemplomok mellett kaptak általában helyet.
„Elképzelhető, hogy valahol a közelben állt egy plébániatemplom is” - magyarázta Petkes Zsolt. A feltételezés már csak azért is helytálló lehet, mert bizonyítottan nem tudják a szakemberek, hol lehetett a középkori Szekszárd plébániatemploma.
A vármegyeháza alatti részleges feltárás sok megválaszolatlan kérdést hagyott, így a munkát folytatni kell. A klasszicista épület felújítását szerencsére úgy tervezik, hogy abban helyet kapjanak és megtekinthetőek legyenek a középkori romemlékek is. Így akár az is elképzelhető, hogy a feltárások lezárultával lesüllyesztett padlószinten tehetünk sétát az épület belsejében a konzervált kápolna- és templomfalak között.
Képgaléria a vármegyeháza alatt talált középkori falakról a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
