A ferencesekhez kötődik a pálinkaszentelés hagyománya
2009. október 2. 10:04
A pálinka művelődéstörténetében komoly szerepe van az egyháznak is, különösen az apátsági, gyógyászati célokat szolgáló készítmények előállításában. Napjainkban, az újjászülető magyar pálinkakultúrában a pálinkafőzők védőszentjének megnevezése (Szent Miklós) mellett felbukkant a pálinkaszentelés egyházi szokása is. Régi időkre visszanyúló hagyományról van szó, amelyre október 4-én kerül sor.
Korábban
„A szentelmények a testileg létező embernek értelmes és áldásos vallási megvalósulásai az Egyház kézzelfogható közösségében” – írja a Teológiai kisszótár. A katolikus egyházban a szentelmények közé tartozhatnak profán tárgyak is (ház, gépkocsi stb.), s a megszentelés célja az, hogy az ember használat közben gondol az egyháznak erre a közbenjárására. A szentelmények kiemelkednek hétköznapi használatukból, és ez a szokás sok kereszténység előtti hagyományt is magába olvasztott (ilyen például a gyertyaszentelés).
Feltehetőleg már a középkorban kialakultak a népéletben máig szerepet játszó egyházi szentelmények: az alma, a barka, a bor, a búza, a tűz megszentelése. Némelyik szentelmény általános segítővé vált: például a szentelt alma és bor a torokbetegségek megelőző szere lett. Vannak néprajzi adatok Benedek napján szenteltett hagymáról és zsírról, Sarlós Boldogasszony napján szenteltetett szénáról, fűről, kukoricaszárról, amelyek leginkább gyógyításra használtak.
A pálinkaszenteléshez legközelebb álló borszentelés is a középkorig nyúlik vissza. A római egyház december 27-ére, Szent János napjára írja elő a bor megáldását. A pannonhalmi főapátságban régi szokás a borszentelés. A szentelt bort fül- és fogfájás és a rontás ellen használták az emberek. Szentelt borral kínálták meg az útnak indulókat, a búcsúzkodókat, ezt nevezték Szent János áldásának. A megnevezést ma is használják a búcsúpohárra, amely természetesen bor mellett pálinka is lehet.
Elszórt adataink vannak a borszentelés mellett a pálinkaszentelésre is. A ferences (franciskánus) hagyományok szorosan összekapcsolódnak a népélettel. Nem véletlen, hogy az első magyar kézzel írott könyv 1372-ből (amelyet ma Jókai-kódexnek nevezünk) Assisi Szent Ferenc legendáit tartalmazza. A magyar pálinka történetében sokféle ferences (franciskánus) likőr is szerepel, amelyek régi kolostori receptúrák alapján készültek. Régi iratokban kutatva napjainkban ezeknek a fölelevenítésére is sor került.
A minőségi, kiváló magyar gyümölcspálinka hungarikumnak, magyar sajátosságnak tekinthető. A jó pálinka az ünnepnapok, az emelkedett pillanatok itala, a gyógypálinkák pedig – nevükből is következik – segíthetnek bizonyos betegségekben.
S hogy miért október 4-én van a ferences pálinkaszentelés? Mert október 4-e Ferenc nap, Assisi Szent Ferenc emléknapja. Az ezt megelőző hét pedig a ferenchét, amely göcseji hagyomány szerint a legalkalmasabb a búzavetésre. Október 4-e pedig sok helyen a szüret kezdete. Mostantól ferences pálinkaszentelő nap is.
A szombati pálinkaszentelés meghívója (pdf)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
