Feltárták a római császárok hatalmas amfiteátrumát

A Southamptoni Egyetem régészei által vezetett kutatócsoport két éves kutatás után egy, a római Pantheonhoz hasonló méretű amfiteátrumot fedezett fel a Fiumicino repülőtérhez közeli ősi kikötő feltárásakor. Bár Portust már a 16. században megtalálták és ott az 1860-as években is folytak kutatások, a mostani tekinthető az első, modern tudományos kutatásnak.

A régészek előbb a tengerparttól 3 kilométerre található hatalmas kikötő maradványait tárták fel, majd a most talált amfiteátrum kapcsán elmondták, hogy azt a császár, vagy egy tehetősebb politikus magáncélokra építtette, és oda legalább 2000 ember férhetett be. Az ásatásokat vezető Simon Key szerint az épület méretei, tervezése, az ahhoz felhasznált anyagok jó minősége egytől egyig a magánhasználatra, sőt a császár tulajdonlására utalnak. Szerinte ott nagyszabású gladiátorküzdelmeket, vagy tengeri csatákat is vívhattak, ám ezekről egyelőre semmit sem tudunk.



Az amfiteátrum külső falánál a régészek egy márványvécét is találtak: a helyiséget egyszerre hárman használhatták. A szakemberek most az ebben talált hulladék- és salakanyagokat elemezve arra keresnek választ, hogy az itt élőknek milyen étrendje lehetett. Emellett nagyon sok olyan tárgy is beleeshetett a vécébe, amely sokat elmondhatott a korról, így ott korábban gyűrűket, és más ékszereket is találtak.

Key igazán ambiciózus: szerinte Portus a világ egyik legfontosabb régészeti helyszíne, és csak Stonehenge-hez, vagy Angkor Vathoz mérhető.

Az ókori Róma eredeti kikötője Ostia volt. Az i.sz. 41 és 54 között uralkodó Claudius császár utasítására építették meg az első portusi kikötőt négy kilométerre északra Ostiától. A létesítmény 69 hektárt foglalt el, a kikötő két nagy mólója messze belenyúlt a tengerbe, köztük volt a mesterséges sziget a világítótoronnyal. Valószínűleg Claudius építtette meg az új utat, a 24 kilométeres Via Portuensist, amely összekötötte Rómát a kikötővel.

103-ban Traianus (aki 98-117 között volt a Római Birodalom császára) egy másik kikötőt építtetett, az előzőnél valamivel beljebb. A kikötő két egysége közötti összeköttetés részben csatornákon, részben a Tiberis (Tevere) egyik ágán, részben pedig tengeri úton valósult meg. Portuson keresztül bonyolódott Róma hajózási forgalmának legjava, így Ostia jelentősége fokozatosan csökkent. Portus a középkorban néptelenedett el a Tiberis jobboldali ágának eliszaposodása miatt, azt a kevés hajóforgalmat pedig, amely még megmaradt, Ostia bonyolította.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”