Csak az operaházi lámpák kristályfénye száll

Az Operaház építésének története

"A főváros népességének folytonos szaporodása, a nemzeti műveltség mind nagyobb emelkedése, s a művészi élvek iránt mindinkább nyilatkozó érdekeltség már eddig is biztosan kimutatja a Nemzeti Színház jelen állásának, ti. a drámai és operai szak egy épületbe szoríttatásának tarthatatlanságát, és annak szükségességét, hogy a mind jobban szerteágazó művészi követelmények kielégítéséért több hely és alkalom nyittassék" - a Nemzeti Színház igazgatója, Orczy Bódog írta e sorokat egy 1872-es miniszterelnöknek címzett előterjesztésben.



Az Operaház építésének ügye 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében vált reális lehetőséggé. A dalszínházi épület előkészítésével a Fővárosi Közmunkák Tanácsa foglalkozott. Orczy javaslatai nyomán különböző helyszíneket tekintettek meg, felkérték Ybl Miklós és Linzbauer István építészeket, hogy készítsenek az egyes helyszínekre vonatkozó kalkulációkat. Mind közül végül a Sugár (ma Andrássy) út menti Hermina tér bizonyult a legideálisabbnak, és természetesen a legolcsóbbnak.

A vázlattervek elkészítésével is Ybl Miklóst bízták meg, aki olyan minőségű anyagot adott be a tanácsnak, hogy fontolgatták: ne is írjanak ki pályázatot. Végül mégiscsak a pályáztatás mellett döntött a testület. Bár neves hazai és külföldi építészeket hívtak meg, végül mégis Ybl lett a befutó. Az építkezés összköltségét 2 110 001 forintban szabta meg a hatóság, ami miatt az eredeti elképzelésekből némileg vissza kellett venni. Ybl elhivatottságát jól mutatja, hogy nem csupán az épület szerkezetét és a rendkívül gazdaságos belső térelrendezést dolgozta ki, de még a rézkilincsek, fogantyúk, falikarok és csillárok mintáit is maga tervezte.

Az Operaház befejezéséhez a végső lökést Tisza Kálmán miniszterelnök adta meg, aki 1882-ben leíratban mondta ki, hogy a dalszínház építését 1884 közepére minden körülmények között be kell fejezni, s ehhez minden - politikai és anyagi - támogatást megadott. A teljes költség végül az eredeti tervben szereplő 2 millió 100 ezerrel szemben 3 337 316 forint és 22 krajcárra rúgott. A tervezett 2000 helyett csupán 1220 ülőhely fért a budapesti Operaházba, de "technikai felszereltsége és építőművészeti kivitelezése a maga korában meghaladta Európa legjelesebb operaházainak a színvonalát is".

1. Kulturális csatával nyitották meg az épületet
2. Az Operaház építésének története

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete