7 végzetes pillanat

Elhunyt Heiszler Vilmos

2009. szeptember 16. 10:01

2009. szeptember 13-án, vasárnap reggel 62 éves korában elhunyt Heiszler Vilmos, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi docense.

1947-ben született Budapesten. 1966-1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem, könyvár, régészet szakokra járt, 1972-ben történelemtanár és régész diplomát szerzett. 1971-1978 az Új Magyar Központi Levéltár levéltárosa. 1974-1976 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem – Magyar Nemzeti Múzeum, tudományos továbbképzési ösztöndíjasaként a képes dokumentumok történeti forrásértékét kutatta. 1978-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, kandidátusi értekezését 1995-ben védte meg. 1978-ban került az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékére, ahol 1997-ben docenssé nevezték ki. Az egyetem mellett a Wesley János Lelkészképző Főiskola oktatója is volt.

Kutatási területét az újkori és magyar művelődéstörténet jelentette. Előszeretettel foglalkozott a Közép-Európa országainak kapcsolatával, ennek érdekében 1981-ben Brno-ban szlavisztikai nyári egyetemen vett részt. Kutatói ösztöndíjjal többször járt Prágában és Bécsben. Nemzetközi munkacsoportok tagja volt: részt vett az osztrák-magyar közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadásában, közreműködött egy osztrák-cseh közös történelemkönyv előkészítésében. Előszeretettel foglalkozott a különböző civilizációk kapcsolatával, egyetemi előadásaiban többek között érintette az iszlám és Európa egymáshoz való hozzáállását.

Foglalkozott a multikulturális Budapest történetével, a testkultúra és társadalom kapcsolatával, nagy hangsúlyt fektetett a szláv-magyar művelődési érintkezésekre. Nagy szakértelemmel vizsgálta a „könnyedebb” témákat, például a budapesti szabadidős vagy kávéházi kultúrát. Összehasonlította a Monarchia három fő városának, Budapestnek, Bécsnek és Prágának művelődési helyzetét. Górcső alá vette a kelet-európai német nyelvű kultúrákat, legyen szó akár szászokról, svábokról és zsidókról. Tanulmányaiban és előadásaiban mindig hitet tett a különböző népek békés együttélése mellett.

Legjelentősebb magyar nyelvű publikációi:

A bécsi katonai vezetés és az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1867-1882. Bp. 1984, Akadémia Kiadó, 130 p.

(Szakács Margittal és Vörös Károllyal) Photo Habsburg. Frigyes fõherceg és családja. Bp. 1989, Corvina, 168 p.

Ausztroszlavizmus - ausztrohungarizmus. A cseh föderalista elképzelések fogadtatása Pesten. = Századok 1985/3:385-404.

Hadsereg, társadalom, külpolitika Közép-Európában a XIX. század második felében = Századok 1990/2:218-241.

Soknyelvû ország multikulturális központja. Németek és szlovákok a reformkori Pest-Budán. = Budapesti Negyed 1994/4:5-22.

Ofen-Pesttõl Budapestig. A fõváros német lakosságának elmagyarosodása a XIX. század második felében = Limes 2002/1:45-51.

Uniformis és multikulturalitás. Bosnyákok, zuávok és egyéb muzulmánok az európai nagyhatalmak hadseregeiben = „2000”, 2003/10, 49-56.

Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten
(1867-1918) = Budapesti Negyed 9. (1995/3)

Romantikus leszármazási elméletek és nemzeti önszemlélet = Basics Bea (szerk.): Tanulmányok Rózsa György tiszteletére. Bp. 2005, 79-82.

Fehér ló és vesszőparipák (Gondolatok a szlovák-magyar közös múltról)

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!