Visegrád: titokzatos gyermeksír a szentélynél
2009. szeptember 11. 12:31 Kovács Olivér
Visegrád ismét beszédtéma lesz a műemlékesek és a látogatók körében: a királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után ugyanis megnyitják a Sibrik dombon lévő rekonstruált főesperesi templomromot is, amelyben egy máig titokzatos sírhelyet is találtak.
Korábban
„Talán nem mindenkinek fog tetszeni a bemutató, amely rendhagyó módon kalauzolja el a látogatót a 11. század világába” - mondta el a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. Szőke Mátyás hozzátette: a rekonstrukciót kutatási adatokkal tudják alátámasztani, így kétségkívül hitelesen érzékelteti az egykori belsőt.
A templomrom, amelyet szeptember 19-től a látogatók is megtekinthetnek, a 11. század Magyarországának értékes szakrális emléke. A Sibrik dombon már a római korban is erőd állott, amelyet a honfoglalás után ismét használatba vettek, s a 11. század elején épült fel a jelenlegi rom helyén az első templom. Az ispáni székhely néhány évtized alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, annyira, hogy már a 11. század második felében új, főesperesi templomot építettek a régebbi helyén. Túl sokáig azonban ez sem állt: az ispáni vár és a templom is elpusztult a tartárjárás idején. A megmaradt falakból és a hetvenes években folytatott régészeti kutatásokból azonban sok adatot nyertek a szakemberek, így adatokhoz jutottak a templom bemutatásához.
„Annak idején én vezettem az ásatásokat és a templom környezetében sikerült feltárnunk a temetőt” - jelentette ki Szőke Mátyás. „A templomon kívülre temették a közrangúakat, míg azok, akik fontosabb szerepet töltöttek be, a templom déli oldalához emelt épületben, előtérben kaptak helyet.”
Találtak azonban a templomon belül is temetkezést: a szentély elülső részében egy gyermeksírra bukkantak, amelyet sajnos nem sikerült azonosítani, hiszen a középkor folyamán feldúlták. „Nem tudjuk, ki volt az a gyermek, akit ott temethettek el ott, de fontos személy lehetett, az biztos” - tette hozzá a régész-múzeumigazgató.
Az egykori főesperesi templom feltárása során kiderült, hogy a korszakban ugyancsak rendhagyó épület lehetett. A fából készült szentélyrekesztője csaknem felébe „vágta” a templomot, így viszonylag kevesebb hely jutott volna a híveknek, ám a korszakban ritka karzatot építettek nekik, amelyet kőoszlopok tartottak. „A maradványok alapján rekonstruáltuk az oszlopokat és elkészítettük analógiák alapján a szentélyrekesztőt is” - mondta Szőke Mátyás.
A templom feltárása után védőtetőt emeltek a romok fölé, a mostani rekonstrukció ennek megtartásával készült el. Az ásatások során törmelékként előkerültek a falak freskótöredékei is, ám ezek évtizedek óta a múzeum raktárában vannak, mert az összeállításukra még nem került sor.
A főesperesi templom rekonstrukciójának megtekintésére szeptember 19-től a Mátyás Király Múzeumban lehet jelentkezni.
Képgaléria a templomrekonstrukcióról a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Előnyei mellett számos hátránnyal járt az Asszuáni-gát megépítése 09:05
- Életének tíz évét áldozta Mozart műveinek rendezésére Ludwig Ritter von Köchel tegnap
- Lincolnék ellentmondásos házassága tegnap
- Egy verekedésnek köszönhette jellegzetes mosolyát Humphrey Bogart tegnap
- Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi tegnap
- Gyanús körülmények között hunyt el az utolsó Árpád-házi király tegnap
- Raszputyin a sátán szolgája tegnap
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból 2025.01.13.