Fából épült Hadrianus falának elődje

Hadrianus császár uralkodása alatt, i.sz. 122 és 127 között építettek a falat, amely a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig húzódik Észak-Angliát keresztülszelve. A 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles fal a birodalom határait volt hivatott megvédeni a barbárok támadásaitól. Római mérföldenként, 1481 méterenként erődöket építettek, ezek között pedig meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el. A fal mentén a rómaiak utakat is építettek, valamint létrehozták a hadtáp támaszpontjait.

A régészeket már régóta foglalkoztatta, hogy a rómaiak miért a Hadrianus fala előtt 1-2 méterrel ástak árkot, amely párhuzamosan fut az építménnyel annak egész hosszán, hisz ez a konstrukció lecsökkentette a védekezést szolgáló építmény hatékonyságát. Felfedezték a három sorba rendezett rejtélyes cölöplyukakat is, amelyek szintén a fal előtt futottak. A szakembereket az is érdekelte, hogy az árok miért "kanyarodik be" a római mérföldenként emelt erődök felé.

A Northumberland-grófságbéli Hexham város archeológusa, Geoff Carter elméletét saját blogján fejtette ki 65 ezer szavas tanulmányában. A régész, aki évek óta kutatja a cölöpépítmények titkait, úgy véli, az árkot eredetileg az ideiglenes építmény alapjánál ásták ki. A bástyákat ugyanis két cölöpkerítés közötti folyosó kötötte össze, mögöttük pedig biztonságban építették a kőfalat. "Ez megmagyarázza, hogy az árok miért van oly távol a faltól, ahogy azt is, hogy miért 'fordul be' az bástyákhoz" - hangsúlyozta Geoff Carter.

A cölöpöket igen sűrűn verték le - 1,2 méterre hat jutott belőlük, az építmény szélessége három méteres volt, magassága pedig elérte a 6 métert. Geoff Carter számításai szerint 2,5 millió fát vághattak ki, hogy megépíthessék. Ez volt minden idők egyik legnagyobb faépítménye. A cölöpkerítéseket csupán azután bontották le, hogy megépült a kőfal.

Geoff Carter, hogy kiszámítsa, mennyi időbe is tellett a cölöpkerítések megépítése, Julius Caesar A gall háborúk (Commentarii de Bello Gallico) című művében mélyedt le. Caesar i.e. 52-ben, Alesia ostrománál erődített fallal vette körül a várost, amelybe bevetette magát Vercingetorix, az arvernusok törzsfője seregeivel. Mivel tartott Vercingetorix gall szövetségeseinek a támadásától, a saját seregét egy másik, külső fallal védte. Mindkét falat gerendákból ácsolták, s mint Caesar írja, az első 18 kilométert 3 hét alatt építették meg.

A brit régész szerint ennek alapján 20 hétbe telhetett, míg a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig megépítették a cölöpkerítést. "Feltehetően, ez nem volt egy egyszerű feladat, ám a római légiósok kiváló építőmunkások voltak, hiszen ettől függött a biztonságuk, az életük" - magyarázta Geoff Carter. Az archeológus számításai szerint a folyosó kivitelezése teljes hosszában egy évet vehetett igényben, s hat évbe került, míg megépült a fa építményt helyettesítő kőfal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején