Azonosították Mária Terézia festőjét

A hétvégétől abban a szobában lehet megcsodálni a festményt, amelyben 1751-es magyarországi látogatása alkalmával két éjszakát is eltöltött Mária Terézia Grassalkovich (I.) Antal vendégeként. A királyi hálót már ekkor is egy Mária Terézia portré díszítette, ennek azonban az 1920-as években nyoma veszett és a mai napig nem került elő. Azt a festmény, amelyet most kiállítottak, 1742-43 között készült, s a műemlékem.hu korábbi cikkének elkészülte óta az alkotóját is sikerült azonosítani Daniel Schmidelli személyében.

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásán Grassalkovich Antal gróf fényes külsőségek közepette fogadta uralkodónőjét: még egy márvány hálószobát is építtetett a királyi vendég számára. Ma ez a kastély Mária Terézia-szobája. Daniel Schmiddeli 1743-1745 körül készült munkája magyar koronázási díszben ábrázolja a királynőt. Fején korona, jobb kezében a jogar, bal kezét az országalmán nyugtatja.

A háttérben egyértelműen azonosítható a koronázási palást és a jobbra elhelyezkedő apostoli kettős kereszt, amely a 13. századtól kezdve szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe. A kép a festő 1742-ben készített munkájának kiegészített, bővített változata. Az 1742-es alkotáson a királynő nem viseli, hanem bal kezével érinti a magyar koronát, s azon a képen nincs rajta a koronázási palást, illetve az apostoli kereszt sem.

A Gödöllői Királyi Kastélyban végleges helyére került festményen Mária Terézia az 1741. június 25-én, Pozsonyban tartott koronázási ceremónián viselt fehér, gyöngyökkel díszített magyar ruhában látható. Mellén hatalmas ékszer, férjének, Lotharingiai Ferencnek briliánsokba foglalt miniatűr portréjával. A festmény koronázási aktushoz kötődését bizonyítja, hogy balra a háttérben megjelenik a koronázási domb a királynő lovas figurájával. A fennmaradt írásos emlékek szerint egyébként a királynő más alkalmakkor is szívesen hordott magyar díszruhát és gyermekeit is gyakran öltöztette ilyen viseletbe.

A festményt egy magánszemély ajánlotta fel a gödöllői kastély számára megvételre. Miután a szakértők megállapították, hogy korabeli, míves alkotásról van szó, tárgyalások kezdődtek annak megvételéről.. Ezután került a festmény Jeszeniczky Ildikóhoz és Perjés Edithez, a Szépművészeti Múzeum festmény restaurátor-művészeihez, akik fél éven át dolgoztak, hogy kijavítsák a képen a korábban keletkezett károkat. A már restaurált festményt a királynő-császárnő látogatására emlékező Barokk Kastélynapok keretében mutatták be Gödöllőn.

További képek a műemlékem.hu cikkében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"