Mégsem hamisítvány Amerika első térképe
2009. július 20. 13:30
A 15. században készített Vinland-térkép, amely Kolumbusz útja előtt fél évszázaddal készült, és amin Amerika partjai is láthatóak, minden kétséget kizáróan eredeti lehet - állítják a dán kutatók.
Korábban
Hét évvel ezelőtt számoltunk be róla, hogy végképp kettészakadt a tudóstársadalom a híres-hírhedt viking-térkép kapcsán. Az akkori vizsgálatok arra utaltak, hogy a partvonalak meghúzásához használt tinta a huszadik századból való. Az ellentábor ezzel szemben a pergamen korával érvel, amely minden kétséget kizáróan valóban a 15. század közepén készült. A "hamisítás-pártiak" szerint azonban a pergamen kora lényegtelen, ha a rajzolat a múlt században készült. A "hívők" viszont tagadják a tinta-analízis hitelességét.
A híres "Viking-térképen" jól kivehetőek Európa, Észak-Afrika, Grönland és Amerika északi partjai. A térkép felirata is arra utal, hogy a vikingek jártak Észak-Amerikában: "Vinland szigete. Felfedezte Bjarni és Lief." Ha a térkép valóban eredeti, akkor amellett, hogy a legrégebbi Amerika-térkép, Leif Ericsson útjának hiteles dokumentuma is. Leif Ericsson a feltevések szerint a tízedik században bejárta a mai Labrador és Újfundland partvidékét.
A térkép 1957-ben bukkant fel először, amikor a Yale Egyetem - hatalmas szenzáció közepette - 1 millió dollárért vásárolta meg. A hatás nem maradt el, hiszen akkor még forradalmian új elképzelésnek számított, hogy a vikingek már Kolumbusz előtt jártak Amerika földjén. Az elképzelést azóta régészeti felfedezések is megerősítették.
A legfőbb érv a térkép hitelessége ellen a felületéről származó kristályok analízise adta 1974-ben. A kristályok egy titán-vegyületet (titán-dioxidot vagy anatázt) tartalmaztak; az anatáz jellegzetes alkotóeleme egy fehér festékanyagnak, amelyet azonban csak 1923-ban fedeztek fel. A "hívőknek" az 1985-ös év kecsegtetett újabb reményekkel: röntgennel kimutatták, hogy a pergamen - akárcsak más középkori dokumentumok - csupán nyomokban tartalmaz titánt, s elképzelhető, hogy a titán csak később került a pergamenre - az évszázadok alatti használattal, piszokkal, fogdosással.
Mindeközben Garman Harbottle, a karbon-datálás szakembere, (Brookhaven Nemzeti Laboratórium) a térkép keletkezési idejét 1423 és 1445 közé tette. Ráadásul ez a dátum megegyezik a történészek által korábban megállapított időszakkal. "Ez természetesen még nem bizonyítja maradéktalanul a térkép eredetiségét, de mindenesetre magasra tettük a mércét azoknak, akik az ellenkezőjét akarják bizonyítani."
Rene Larsen, a Dán Királyi Szépművészeti Akadémia restaurátora szerint az elmúlt öt évben az összes lehetséges módszerrel megvizsgálták a térképet, amelyek annak eredetiségét bizonyították. A szakemberek a már említett tinta anyagvizsgálata mellett a pergamen korát, de még az írásstílus lehetséges idejét is meghatározták. Szerintük a titán-vegyülettel kapcsolatos vádak közül egy sem volt igaz, hiszen a középkorban több térképet is készítettek ezek alkalmazásával.
A Vinland-térképről így minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy bár azt nem a vikingek készítették, az európaiak már Kolumbusz utazása előtt legalább egy fél évszázaddal biztosak voltak az új kontinens létezésében és helyében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap