Álomszövők a budai várban
2009. július 20. 15:41 MTI
Kimonók, legyezők, faszandál és 19. századi európai női öltözetek is láthatók az Álomszövők keletről-nyugatról - japán és európai divat a 19. század végén címmel a múlt héten nyílt kiállításon a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM).
Korábban
Harmóniát és belső szépséget sugároz a japán művészet - hangsúlyozta Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója megnyitó beszédében, utalva arra, hogy a 19. században két neves magyar gyűjtő is jelentős kelet-ázsiai kollekciót épített: Xantus János etnológus anyaga alapozta meg a mai Néprajzi Múzeum gyűjteményét, Hopp Ferenc magángyűjteménye pedig a nevét viselő kelet-ázsiai művészeti múzeum létrehozásához szolgált alapul.
A BTM kiállításán a kimonótípusok széles skáláját tekinthetik meg az érdeklődők: a többi között Komon, Haori, Yúzen, Jyuban és Uchikake látható a különböző öltözködési kiegészítők mellett, úgy mint tabi (fehér egyujjas zokni), obi jime (obit körbefogó zsinór), legyezők és geta (emelt talpú faszandál). A "monarchiabeli" női öltözetet három 19. századi ruha képviseli, a hozzájuk korban illő kiegészítők, egyebek mellett kesztyűk, napernyők, főkötő, cipők teszik teljessé a képet.
A BTM Újkori Várostörténeti Osztályának Textilgyűjteményéből választott ruhák mellett az európai 19. századi női öltözeteket a korabeli Collection Geszler divatlap válogatása mutatja be a falakon kifüggesztett képeken, a japán kimonógyűjteményt pedig Geszler Mária keramikus és gyűjtő jóvoltából tekintheti meg a közönség.
A kimonó hagyományos japán női viselet, ujjával egybeszabott, bokáig érő, díszes övvel, az obival összefogott bő köntös, amely férfi és női viselet is lehet. A kimonók színei az évszakok változásához idomulnak, és sok esetben meghatározzák a viselőjének családi állapotát is. Több mint 200 szabályt alkottak meg arra, hogy mikor milyen színeket milyen más színekkel lehet kombinálni - tudhatja meg a látogató a tárlatot kísérő szövegeket böngészve.
A szeptember 7-ig látogatható, öltözködéskultúrát bemutató kiállítás a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140., újrafelvételének 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségsorozat része.
A kiállításról a BTM oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap