Hétvégi várkalauz: Gyöngyöspata

A 9. század végén a Kárpát-medencében új hazára lelt magyar törzsekhez más népek is csatlakoztak: közéjük tartoztak a kabarok, akik a Mátra lábánál verték fel szállásaikat. Az egyik erődített táborukat a védelem szempontjából előnyös gyöngyöspatai magaslaton alakították ki. Az 1960-as esztendőkben végzett régészeti kutatások szerint mintegy négyszáz méter hosszú, a talajba levert vaskos facölöpökből és földsáncokból álló várfal oltalmában húzták fel lakó és gazdasági épületeiket.

Amikor István király legyőzte Koppány somogyi törzsfőt, szövetségre lépett a jelentős fegyveres erőt képviselő kabarokkal. A korabeli krónikákból tudjuk, hogy az egyezmény megerősítéseként egyik leánytestvérét feleségül adta Aba Sámuelhez, aki 1041-ben rövid ideig a trónt is megszerezte. Az Árpád-házi uralkodók idején a nemzetség tagjai sokszor töltöttek be magas méltóságokat. Legfőbb központjukban, Patán főesperesi templomot emeltettek, melynek maradványai konzervált állapotban, napjainkban is láthatóak.

Az erődített település életében drámai fordulatot hozott az 1241-es esztendő. Miután IV. Béla király serege vereséget szenvedett a muhi csatában, az országot elözönlötték a mongol lovas hadak. Egyik csapatuk lerohanta és elfoglalta a megfelelő számú helyőrség nélkül maradt gyöngyöspatai várat. A tatárok tüzes nyilaik záporával felgyújtották, és porrá égették az erődítményt. Az Aba nemzetség életben maradt tagjai többé nem állították helyre az üszkös maradványokat, mivel a hatalmas területű vár helyett inkább kisebb méretű, már kőből emelt erődítéseikbe költöztek. Jó két évszázad telt el a Várhegy felett, míg ismét fegyveresek jelentek meg ormán. 1460 tavaszán Giskra cseh huszita vezér megbízásából Zagyvafői Andriskó és Ulrik zászlaja alatt mintegy 600 főnyi zsoldos szállta meg. Kimélyítették az árkokat, fatornyokat emeltek az újjáépített cölöpfal sarkain. A megszállók gyakorta csaptak le a környékbeli települések védtelen lakosságára.

Mátyás király utasítására még azon nyáron Rozgonyi Sebestyén indult jelentős sereggel a rablók megfékezésére. A harcedzett csehek igen szívósan védekeztek, ellenállásukat végül csak az uralkodó személyes vezényletével megérkező erősítésnek sikerült megtörnie. Az útonállókat halomra vágták, majd az ostrom során megsérült favárat felgyújtották. Ezzel végképp lezárult a gyöngyöspatai vár története.

Gyöngyöspata a Google Térképeken

Gyöngyöspata oldala

Légifotók Gyöngyöspatáról

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason