Az esztergomi hadifogolytábor emléke

Temetőtörténet a 20. században

A hadifoglyok mindennapjait a szűkös ellátás és a munkavégzés jellemezte. Szabadidejükben fából készült emléktárgyakat készítettek, amit a környék lakossága vásárolt meg. A visszaélések elkerülése érdekében, csak a táborban használható pénzt bocsátottak ki. Ez általános eljárás volt, azonban Kenyérmezőn fémpénzeket is használtak, ami ritkaság volt. A néprajztudománnyal, nyelvészettel foglalkozó tudósok hamar felismerték a kiváló kutatási lehetőséget. 1915-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül számos turkológus és finnugrista végzett adatgyűjtést, a cseremisz, zürjén, mordvin és grúz foglyok között. A táborban teljesített szolgálatot Aggházi Kamil, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója, 1918-ban pedig Serédi Jusztínián hercegprímás lett az olasz foglyok lelki gondozója.

1918 nyarán a tábor létszáma jelentősen felduzzadt, mivel a küszöbön álló fogolycsere miatt visszahívták a külső munkán lévőket. Az őszirózsás forradalom azután megnyitotta a kapukat. Sokan nekivágtak a haza vezető útnak, mások a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcoltak, de a többség megvárta a későbbi hazaszállítást.



Ezt követően a tábort ismét a hadsereg használta, egyedül a temetők emlékeztettek a szomorú időkre. Az 1920-as évek második felében rendbe tették a 4-es és a 7-es temetőt, ahol halottak napján rendszeresen tartottak tábori miséket. A sírokat a Szalézi Fiúiskola tanulói gondozták 1956-tól, amikor a szovjet hadsereg vette használatba a laktanyát és gyakorlóteret, nem gondoskodtak többet a temetőről. Egyedül Florov százados sírját tartották rendben, a többi sírjel folyamatosan pusztult. Az 1970-es években elvétve még volt egy-egy kereszt a sírokon, azután azok is eltűntek. Az elhanyagolt területet lassan elborította a bozót, helyenként megjelentek a sírrablók gödrei, amiket nem tudni milyen kincsekre számítva ástak.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásával a temető is a fokozottan védett terület része lett. A galagonya és az ecetfa szinte őserdőt alkotott, de a létezése nem merült feledésbe. 1994-ben a József Attila Általános Iskola diákjai készítettek egy pályázati anyagot a hadifogolytábor temetőjének történetéről. Ehhez kapcsolódva, Esztergom Barátainak Egyesülete tervbe vette a temető rendbehozatalát és halottak napján egy ortodox kereszt felállítását. Végül annyit sikerült elérni, hogy a százados ledöntött sírkövét visszaállították a talapzatára.

A felújításra 2008-ig kellett várni, amikor a szükséges engedélyek beszerzése után, az önkormányzat anyagi támogatásával megkezdődött meg a bozótírtás, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Honvéd Kulturális Egyesület koordinálásával, főként önkéntesek részvételével. Ezzel párhuzamosan folyt a terület felmérése, geofizikai mérőműszerekkel történő átvizsgálása és a sírszerkezet feltérképezése. A rendbe tett sírkertbe legvégül a Falvak Kultúrájáért Alapítvány fafaragói által készített nagy méretű ortodox és latin kereszt és az áldozatok neveit őrző díszkapu került felállításra, megkoronázva az addig végzett munkát.

A temető felújítását követő ünnepségre 2009. július 1-én került sor. Először a szentendrei helyőrségi zenekar eljátszotta az olasz, orosz, román, szerb és magyar himnuszt. Ezt követően Németh József alpolgármester köszöntője, majd Dr. Holló József altábornagy, a HM HIM főigazgatójának ünnepi beszéde hangzott el. A görög keleti és római katolikus egyházi szertartást után, a megjelent diplomáciai, katonai és társadalmi szervezetek képviselő megkoszorúzták a kereszteket. A megemlékezést katonai kürtjel zárta.

1. Hadifoglyok Esztergom mellett
2. Temetőtörténet a 20. században

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés