Az esztergomi hadifogolytábor emléke

Hadifoglyok Esztergom mellett

Az első világháború kezdetén a csődbe ment üveggyár épületeiből kialakított, 1000 fő befogadására képes gyakorlótáborban a frontra induló katonák kiképzése folyt. Mellettük kapott elhelyezést 600 civil internált, a szembenálló államok Monarchiában élő polgárai, akiket megfigyelés és igazoló eljárás után, többnyire elbocsátottak. Augusztus végén érkeztek az első orosz és szerb hadifoglyok, akiket kezdetben szintén a táborban, később pedig a gyakorlótéren, szögesdróttal bekerített területeken helyeztek el. A számuk hamarosan 10 ezer fölé emelkedett, de még élt a bizalom a háború gyors befejezésében, így az ideiglenes megoldás is elfogadhatónak tűnt. A tél közeledte azonban jelezte, hogy tartós megoldást kell találni. A szerbeket két cirkuszsátorban, az oroszokat pedig maguk építette földkunyhókban helyezték el.

Az összezártság és a siralmas egészségügyi viszonyok között 1914 szeptemberében kolera, majd a következő év tavaszán tífusz járvány pusztított. A tábor orvosa, dr. Fonyó János emberfeletti küzdelmet folytatott a megfékezésükre, hiszen félő volt, hogy a polgári lakosságra is átterjedhet a betegség. A leghatékonyabb módszer az elkülönítés volt. A szerbek jelentős részét Nagymegyerre és Jánossomorjára szállították, a beteg katonákat pedig a tokodi bányatelep épületeibe. Ezek valóságos haláltáborok voltak, ahonnan csak ritkán volt visszatérés.

A tábor első temetőit a járványok áldozatai töltötték meg. A Strázsa-hegy lejtőjén kialakított 1-es temető volt a tábortól legtávolabb, de éppen ezért hamar felhagytak a használatával. Itt heten nyugszanak a mára már jelöletlen sírokban. A 2-es számú temető a sport repülőtér út felöli oldalán volt. Ezt a terület planírozása során 1941-ben megszüntették és a 157 maradványt áttemették. A 3-as temető a Kis-Strázsa hegy déli oldalán húzódó dombgerincen volt a Kolera-tábor közelében, 31 sírral. Az első nagy járványok áldozatait nem ide, hanem a közelében fekvő 4-es temetőben helyezték nyugalomra. Itt 560 névtelen katona került a tömegsírokba. A temetőt később is használták és még az őrszemélyzetből is került ide 50 népfölkelő. Összesen 1659-en kaptak itt végső nyughelyet. Az 5-ös temetőt, ami a gyakorlótér északi oldalán volt, a későbbi homokbányászás megsemmisítette a 98 maradványt.



A 6-os számú temető az Esztergom-Dorog-Tát vasúti kereszteződés háromszögének közepén álló magányos sír volt, amely egy ismeretlen orosz katonát fogadott magába. A 7-es temető a Strázsa-hegy déli lejtőjén húzódik, napjainkban ez a legismertebb hadifogoly temető, melynek rendbehozatalára több kezdeményezés volt. 1538 orosz, szerb, olasz és román hadifogoly találtak itt végső nyugalmat. Két orosz tiszti sírt már annak idején sírkővel jelöltek. Ezek közül napjainkra csak Florov kapitányé maradt meg. Az utolsó négy temető az elkülönítőnek használt tokodi bányáknál feküdt. Az egyikben 700 ismeretlen szerb és orosz fogoly nyugszik tömegsírokban. A nyilvántartások tanúsága szerint a tábor lakó közül összesen 4400-an vesztették életüket.

A tábor létszámáról több becslés jelent meg. Az egyik szerint a háború négy éve alatt közel 2 millió hadifogoly fordult meg is és az állandó létszám elérte a 100 ezret. Reálisabb becslések szerint összesen volt 100 ezer fogoly, az állandó létszám pedig 30 ezer körül mozgott. A levéltári források szerint a kerítések között 1914 decemberében 4787 hadifogoly és 605 internált, 1916 januárjában pedig 12868 orosz fogoly volt.

A halotti anyakönyv feltünteti a fogoly azonosító számát, mely szerint a legmagasabb 104 292. Az olasz foglyoknál kettős azonosító szerepel, 20 ezer körüli számokkal. Az elhunytak arányát figyelembe véve, 60 ezer orosz, 30 ezer olasz és 30 ezer szerb és román fogollyal számolhatunk. A tábor állandó létszámánál figyelembe kell venni, hogy a lakók jelentős részét, már 1915-től kiadták dolgozni a mezőgazdaságba és az ipari üzemekbe. Valószínűleg ezt jelzi, hogy 1917 elején csak 6300 orosz fogoly volt a táborban.

1. Hadifoglyok Esztergom mellett
2. Temetőtörténet a 20. században

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
• Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
• Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
• A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
• Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
• A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
• A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
• A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
• A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban