Leonardo hamisíthatta a torinói leplet
2009. július 2. 09:23 MTI, The Daily Telegraph
A híres torinói lepel Leonardo da Vinci (1452-1519) hamisítványa lehet, aki kezdetleges fotográfiai módszerekkel saját arcvonásait örökítette meg rajta - derül ki egy brit dokumentumfilmből.
Korábban
A világ leghíresebb keresztény ereklyéjének szénizotópos kormeghatározása révén 1988-ban az derült ki, hogy valójában a középkorban, az 1260 és 1390 közötti időszakban készülhetett (erről azonban nemrég állította a tesztek egyik résztvevője, hogy szennyezett mintával dolgoztak, azaz eredményik hiteltelenek). Lillian Schwartz amerikai komputergrafikus, aki az 1980-as években szerzett nemzetközi ismertséget, amikor Mona Lisa mosolyában Leonardo da Vinci arcvonásait vélte elfedezni, most számítógépes elemzéssel a torinói lepellel vetette egybe a művész portréját.
Lillian Schwartz szerint, aki vizsgálatairól a Channel Five brit tévécsatorna tegnap este bemutatott dokumentumfilmjében számolt be, a művész a camera obscura, azaz sötétkamera vagy lyukkamera segítségével vetíthette arcvonásait a vászonra. A dokumentumfilm szerint a vásznat rámára feszítették az elsötétített szobában, s ezüstszulfátot vittek a felületére - ez a fényérzékeny vegyszer már ismert volt a 15. századi Itáliában. A művész elkészítette az arcvonásait viselő szoborfejet. Amikor a napsugarak áthatoltak a falon lévő lyukban elhelyezett lencsén, az útjukba eső szoborfejről da Vinci arcvonásai leképződtek a vásznon, "beleégtek" az ezüstszulfátnak köszönhetően.
Lynn Picknett író és kutató szerint, aki hosszú ideje igyekszik megfejteni a torinói lepel rejtélyét, csak olyan személy lehetett a hamisító, aki anatómiai ismeretekkel rendelkezett, s olyan technológia birtokában volt, amellyel a 20. századig mindenkit lóvá tehetett.
Nicholas Allen, a dél-afrikai Nelson Mandela Metropolitan Egyetem művészettörténész-professzora szerint további vizsgálatokat kellene végezni, hátha sikerül kimutatni az ezüstszulfát nyomait a leplen. "A torinói leplen egy emberi lényről készült 'fényképfelvétel' negatívja látható. Amennyiben lefényképezzük, pozitív fényképeket kapunk, vagyis a torinói lepel negatívként funkcionált. Ez önmagában is arra utal, hogy fényképészetileg készült a torinói lepel" - magyarázta Nicholas Allen.
A film szerint Leonardo da Vinci azért készítette "fényképfelvételét", hogy ezzel helyettesítsen egy korábbi, gyatrább minőségű hamisítványt, amely 1453-ban került a Savoya-ház birtokába, s ötven évre eltűnt a nyilvánosság elől. Amikor ismét láthatóvá vált, mindenki eredeti relikviának hitte. A szakemberek szerint viszont a művész meggyőző hamisítványa volt.
Larissa Tracy, a virginiai Longwood Egyetem professzora szerint Leonardo da Vinci rendelkezett az ehhez szükséges tudással. Eleget tudott az emberi test felépítéséről, a vázizomzatról, ahogy technikailag is képes volt a feladat kivitelezésére. "Ha valaki egyáltalán képes volt camera obscurát előállítani, s működtetni az egyszerű optikai eszközt, az Leonardo da Vinci lehetett" - hangsúlyozta Larissa Tracy.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap