Amitől pozitív a szlovén átmenet mérlege

A szlovén gazdaság talpra állása

A függetlenség kikiáltását követően a szlovén gazdaság átmeneti hanyatlásnak indult: 1993-ban a GDP az 1987. évinek alig 70%-át tette ki. A visszaesés mértékét csökkentette a jugoszláv örökség: a piaci elemek bizonyos mértékű megléte, a gazdaságirányítás decentralizált volta. A függetlenedésnek azonban komoly negatív hatásai voltak, a 23 milliós jugoszláv piac elvesztése nagy visszaesést okozott. Egyes számítások szerint Szlovénia teljes exportjának 45,2%-át veszítette el, a munkanélküliség az 1989-es 2,6%-ról 1991-re 7,3, míg 1993-ra 9,1%-ra nőtt, és a továbbiakban is tartós problémát jelentett.

A szlovén vállalatok fő törekvése a nyugati piacokra való betörés és a technikai modernizáció volt. Az átmenet legnehezebb éveiben különösen fontos volt a német piac viszonylagos nyitottsága. A nyugati piacokra való átállás 1993-ra nagyrészt befejeződött. Szlovénia exportjában az EK- (majd EU-) tagországok aránya az 1986-os 20%-ról 1995-re 67%-ra nőtt. A GDP-csökkenés az 1993-as év második negyedében állt meg, illetve váltott növekedésbe. Az 1990-es szintet 1996-ra sikerült elérni.

Az ország jó gazdasági háttérrel kezdte meg a rendszerváltást. Az államadósság alacsony volt, a GDP 20%-át tette ki. Az ország a szocialista államok között kifejezetten fejlettnek számított, 1992-ben az egy főre eső GDP meghaladta a 6.000 amerikai dollárt. Kedvező hatással volt, hogy a különutas politikát folytató ország polgáraiként a szlovéneknek a nyugati országokkal már a hetvenes-nyolcvanas években komoly kereskedelmi kapcsolataik voltak. Mindez jobb kiinduló helyzetet teremtett, a saját privatizációs út mellett a gazdasági reform óvatosabb megközelítését, a gazdasági rendszer átalakításának fokozatosságát is lehetővé tette. A szerkezeti átalakulást a szlovének – a viszonylag magas életszínvonal miatt is kevésbé érdekelt – külföldi tőke masszív bevonása nélkül oldották meg, nem kellett a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a külföldi befektetők kegyét keresniük.

A gazdasági stabilizációt a szlovén kormány 1992 nyarán kezdte meg. A fő feladat az infláció megfékezése volt, ami 1993-ra sikerült. Rendkívül kedvezően alakult a költségvetés egyensúlya is – Szlovénia volt az egyetlen posztszocialista állam, ahol a költségvetés több alkalommal is többlettel zárult. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is mindig 30% alatt maradt, Szlovénia rövid időn belül komoly devizatartalékokat tudott felhalmozni.

Az átalakulás mikéntjének megválasztásában konszenzus alakult ki az új politikai szereplők és a régi elit között. A régi elit szövetséges lett a jugoszláv hatóságok ellen, gyorsan alkalmazkodva az új körülményekhez. A gazdasági elit megőrizte, sőt növelte befolyását. A Peterle-kormány rövid regnálása alatt nem sikerült megbontani a kapcsolatot a politikai és a gazdasági élet között, a régi erők visszanyerték a politikai hatalmat. Ennek a tényezőnek nagy szerepe volt abban, hogy a gazdaság átalakítását fokozatosan sikerült végrehajtani. A külföldi tanácsadók által javasolt „sokkterápia” nem valósulhatott meg.

A politikai megrázkódtatások elkerülése és a külföldi tanácsadók elutasítása gazdaságilag hasznosnak bizonyult, ezért a szlovén gazdaság mutatói és a rendszerváltás szociális ára is kedvezőbben alakult. A viszonylagos siker elsősorban a kedvező indulófeltételeknek volt köszönhető. A rendszerváltással Szlovénia nem kényszerült a társadalmi tulajdon kiárusítására, a privatizáció kisebb nemzetgazdasági kárt okozott. A kialakult rendszer korporatív elemeket hordoz, az állam a munkaadókkal, a munkavállalókkal és a társadalom egyéb érdekcsoportjainak képviselőivel egyeztetve keresi a megoldásokat.

Szlovéniában az államnak fontos maradt a szerepe: a közművek, a három nagy bank állami tulajdonba kerültek, és a stratégiai szektorokban is jelentős maradt az állami szerepvállalás. 1996-ban a magánszektor a GDP 40%-át termelte meg, ami jóval a közép-európai átlag alatt volt (60%). Az európai integráció azonban a szuverenitás részleges feladásával, a tőkemozgások liberalizálásának, valamint a bankok és biztosítók privatizálásának kényszerével jár.

Terra Recognita Alapítvány

1. Szlovénia a délszláv államban
2. A függetlenség felé
3. A szlovéniai privatizáció
4. A szlovén gazdaság talpra állása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett