Amitől pozitív a szlovén átmenet mérlege

A szlovéniai privatizáció

A privatizáció lefolytatásának mikéntje nagy vitákat váltott ki Szlovéniában. Az első demokratikus választásokból győztesként kikerült Demos 1992 tavaszi bukását nagy részben a tulajdonátalakítás körüli viták miatt keletkező pártszövetségi széthúzásnak köszönhette. A szlovén politikai élet blokkjainak kialakulásában is nagy szerepe volt a tulajdonátalakításról vallott elképzeléseknek, a mögötte meghúzódó érdekeknek.

A szlovén privatizációs törvény első tervezete az akkori miniszterelnök-helyettes, a szociáldemokrata Jože Mencinger nevéhez fűződik. Az általa kidolgozott elképzelés szerint a privatizációról a vállalatok saját maguk döntöttek volna, Peterle miniszterelnök elutasítása miatt azonban ez nem valósulhatott meg. Mencingert sokan a „vörös” igazgatók érdekeinek védelmével vádolták. Újabb tervezettel az amerikai Jeffrey Sachs csoportja állt elő.

A kormány által felkért amerikai tanácsadó központi irányítású, gyorsan lefolytatott privatizációt javasolt. A belső vételeket korlátozták volna, a vállalatok eladásából származó bevételt pedig jórészt az állam kapta volna meg. Sachs azzal érvelt, hogy ilyen módon meg lehet akadályozni, hogy a régi vállalatvezetői gárda ellenőrzése alá vonja az összes nagyobb vállalatot. Modellje tehát a Demos azon köreinek törekvéseivel találkozott, amelyek a politikai hatalmat a gazdaság feletti ellenőrzés átvételére akarták felhasználni, nyilvánvalóan a külföldi tőke erőteljesebb bevonásával.

A privatizációs törvény elfogadására már a Demos bukását követően, a Janez Drnovšek vezette kormány vezetése alatt került sor. A 1992. november 11-én elfogadott törvény kompromisszumnak tekinthető a decentralizált és az államilag felügyelt (a Mencinger- és Sachs-féle) verzió között. A törvény a privatizáció módjának megválasztását a vállalatokra bízta. A szocialista önigazgatás rendszerének sajátosságai miatt a vállalatokat bizonyos szinten saját tulajdonuknak érző dolgozók ingyenes vagyonjegyekhez jutottak, melyeket befektethettek. A magas hazai forrásoknak és megtakarításoknak köszönhetően a privatizációt a szlovén állampolgárok tömeges részvételével lehetett megvalósítani.

Ez nagy eredménynek számított, hiszen minden állampolgár részesült a társadalmi tulajdonból. A kiskorúak 200 ezer tolár (2.500 német márka), a 48 év felettiek 400 ezer tolár értékű vagyonjegyet kaptak, ez utóbbi a bruttó havi átlagbér több mint ötszöröse volt. A privatizáció ilyen módja nem volt ellentétes a potenciális külföldi befektetők érdekeivel sem, hiszen az alultájékoztatott, az árfolyamra kevéssé érzékeny (a részvényekhez ingyen vagy nagyon olcsón jutó) kisembertől jó eséllyel lehetett nyomott áron nagy haszonnal kecsegtető részvénycsomagokat vásárolni; igaz, a szlovén privatizációs törvény időkorlátozást vezetett be egyes részvények külföldi befektetőknek történő eladásánál. A vállalatok átalakításánál az igazgatótanács dönthetett a teljes vállalat nyilvános árverésen történő eladásáról is. A cégek mindössze 12%-a döntött így, de ezek a teljes társadalmi tulajdon értékének majd 30%-át tették ki. Ilyen esetben a belső eladásokat részesítették előnyben a külső befektetőkkel szemben, a szlovén állampolgároknak pedig elővételi joguk volt.

1. Szlovénia a délszláv államban
2. A függetlenség felé
3. A szlovéniai privatizáció
4. A szlovén gazdaság talpra állása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával
• Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
• Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először
• Példaképpé vált hazájában a polgárháborút megnyerő Abraham Lincoln
• A könnyűzene nemzetközileg elismert mesterei érkeznek idén Budapestre
• Sikeres kudarcként élte meg a NASA az Apollo-13 balesetét