Átadták a Rákóczi sugárutat Rodostóban
2009. június 12. 13:48 MTI
II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelemről nevezték el csütörtökön a törökországi Rodostóban (Tekirdag) azt a sugárutat, ahol a fejedelem emigrációjának otthont adó egykori - 40 éve emlékmúzeumként üzemelő - háza áll.
Korábban
Törökországban a négynapos hagyományos Cseresznye Fesztivál keretében rendezték meg Rodostóban a Magyar Napot, és tartották meg a Rákóczi Ferenc sugárút névadó ünnepségét - mondta el Székelyné Németh Mária isztambuli főkonzul.
Hozzátette, a Márvány-tenger partján fekvő város vezetése ugyanis úgy határozott, hogy ezentúl II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) nevét viselje az a sugárút, ahol a bujdosó fejedelem háza áll. A városatyák azt hangsúlyozták, hogy számukra is fontos a magyar vezér emlékének megőrzése, és úgy tartják, hogy a rodostói II. Rákóczi Ferenc sugárút méltó emléket állít a vezérlő fejedelemnek.
Rákóczi az általa vezetett szabadságharc leverése után 1717. október 10-én szállt partra 40 hívével együtt Gallipoliban, III. Ahmed szultán meghívására és Rodostóban telepedett le, remete életet élt haláláig. A fejedelemnek otthont adó épületet két éve a magyar külügyminisztérium teljesen renováltatta, most pedig a múzeumot korszerűsíti a kulturális kormányzat a legmodernebb muzeológiai elvek szerint - jegyezte meg a főkonzul.
A rodostói Magyar Nap másik jelentős kulturális eseménye volt, hogy Németh Mária főkonzul megnyitotta a Magyarok nyomai Törökországban című kiállítást, amely bemutatja a magyar és a török nép sok évszázados, szerteágazó és sokoldalú kapcsolatait, a nyelvi és népzenei hasonlóságokon, a magyar szabadságharcos emigránsok befogadásán át Széchenyi Ödön munkásságáig. Ő teremtette meg a 19. század második felében a korszerű isztambuli tűzoltóságot.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap