Szókratész túlfeszítette a húrt

A történészek az i.e. 399-ben Athénban megtartott bírósági eljárást évszázadok óta az igazságszolgáltatás megcsúfolásának tartották. A filozófust istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra való vezetésében találták bűnösnek, ennek folyományaként halálra ítélték. Szókratésznek önmagának kellett végrehajtani az ítéletet, meginni a bürök (Conium maculatum) mérgét. A korabeli görög törvénykönyvekben ugyanis a "bürökpohár" a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt.

Paul Cartledge professzor legújabb tanulmányában azonban arra a következtetésre jut, hogy a bírósági eljárás törvényes volt, ahogy Szókratész elítélése is. "Közismert, hogy a demokrácia a görögök 'találmánya', ám ez nem volt a mai értelemben vett demokrácia, ennél fogva mi félreértelmezzük a történelmet" - magyarázta a tudós. Mint kifejtette, a Szókratész ellen felhozott vádak a mi szemünkben nevetségesnek tűnnek, ám az ókori athéniak őszintén hittek abban, hogy az ítélet a közjót szolgálja.

A történészek általában arra a feltételezésre hajlanak, hogy Szókratész, aki nyíltan bírálta a prominens athéni politikusokat, túl sok ellenséget szerzett magának. Ezek az ellenségek a bírósági eljárás révén szabadultak meg a filozófustól. Szókratész bűnbakként szolgált, őt okolták az Athént ért járványért, a városállamnak a peloponésszoszi háborúban (i.e. 431-404) a spártaiaktól elszenvedett katasztrofális katonai vereségért.

Cartledge professzor szerint az athéni polgárok hajlamosak voltak ezeket a csapásokat a megsértett istenek haragjának tekinteni. Szókratész, aki megkérdőjelezte több istenség legitimitását, beleillett ebbe a leírásba. "Amikor az istenek egészen nyilvánvalóan haragosak, s Athént további bajok is érhetik, az istenkáromlás vádja nem csak helytállónak tűnt, hanem a közösség érdekeit is szolgálta" - magyarázta a tudós.

Cartledge professzor szerint Szókratész gyakorlatilag maga vonta a halálos ítéletet a fejére. Az athéni igazságszolgáltatási rendszerben egy ilyen eljárásban a vádlott szabhatta ki saját büntetését. A filozófus először tréfálkozott, hogy jutalmat érdemelne, majd egy kis pénzbüntetést javasolt. A bírák azonban nem találták oly mulatságosnak a dolgot és halálos ítélete szabtak ki. "Az athéniak szemében Szókratész eltávolításával a közösség megtisztul és megerősödik" - vélekedett Cartledge professzor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról