Megújult a sírkápolna a biatorbágyi hegytetőn

Fotó: Kovács Olivér

"Tizenhat esztendő alatt sikerült elérnünk a Szily-sírkápolna megújulását, hiszen 1993-ban kezdtünk foglalkozni a műemlék megmentésével" - mondta el a műemlékem.hu-nak Horváth Imre, a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány alapító tagja. Az 1810 táján klasszicista stílusban épült, országosan védett épületet a második világháború után feldúlták, s a hatvanas években ugyan részlegesen helyreállították, ám a kilencvenes években a pusztulás szélére került: a tetőzete beszakadt, gyakorlatilag nem volt gazdája. Ráadásul hivatalosan szinte nem is létezett - ugyan a műemlékjegyzékben szerepelt, ám egy ideig a terület ingatlani lapján sem tüntették fel.

A Szent Vendel tiszteletére szentelt kápolnát Szily József tanácsos építtette 1810 körül. Őt végül nem itt, hanem a település temetőjében temették el, azonban a kápolnában kapott (sajnos nem örök) nyugalmat fia, Antal. Szily Antal részt vett a napóleoni háborúkban, egy sérülés miatt elveszítette fél karját, a későbbiekben pedig udvarolt Brunszvik Teréznek, aki még idősen is meleg szavakkal méltatta naplójában Antal emlékét. A Brunszvik-család azonban nem adta leányát a szenvedélyes kártyás hírében álló kiszolgált katonához. Szily Antal végül nem nősült meg, s vele férfi ágon kihalt a Szily-család biatorbágyi ága, ám a kiterjedt família a 19-20. században több tudóst (köztük Szily Kálmánt, az Akadémia elnökét) adott a nemzetnek.

Az alapítvány 1994-ben szervezte meg első sétáját az építésekor Szent Vendelnek szentelt kápolna megmentéséért. A csatlakozók szinte ezer forintonként adták össze azt a pénzt, amely a felújítás alapja lett. Évről évre mind többen jelentkeztek, hogy segítenek felújítani a kápolnát. Miután a civilek megegyeztek a műemlék kezelőjével, a Pilisi Parkerdő Rt-vel (a tulajdonos a magyar állam), megkezdődtek a konkrét felújítási munkálatok. A szakemberek, így a felmérő és a restaurátor is társadalmi munkában vállalta a műemlék megújításában rá eső részt.

"Nyertünk hatszázezer forintot a Balsorsú Műemlékek Bálján, támogatott minket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és egy pályázat keretében a magyar állam is" - sorolta Horváth Imre. Ezen kívül tucatnyi cég és magánszemély ajánlott fel kisebb-nagyobb összeget, vagy vett részt munkával a restaurálásban. Csaknem tízmillió forintot sikerült összegyűjteni a műemlék épület felújítására.

Az alapítvány mostanra végzett a kápolna felújításával, azonban a belső berendezés pótlása még várat magára. Az eredetileg empire stílusú oltár ugyanúgy vandálok martaléka lett, mint ahogyan a kápolnában 1833-ban eltemetett Szily Antal sírját is feldúlták. Hasonlóképpen végleg elveszett a Szily-család sírboltja, amely a kápolna előtti terasz alatt helyezkedett el, s mostanra a domboldal erróziója miatt lehetetlen megkísérelni a helyreállítását.

Az alapítvány nem reméli, hogy az épület ismét kápolnaként szolgálhatja majd az erdőjárókat. "Szándékosan nem tettük vissza az ajtórácsokat, hiszen ha zárva lenne, feltörnék" - mondta a civilek képviselője. Így viszont esőbeállóként, pihenőhelyként lehet majd használni, s aki akar egy imát is elmondhat a belsejében.

A Szily (Szent Vendel) sírkápolna avatására június 6-án, szombaton, 14 órakor kerül sor. A kápolnát Hutóczky Béla atya áldja meg, avató beszédet mond Mezős Tamás, a KÖH elnöke. Az érdeklődők készüljenek egy kis kaptatóra, hiszen a kápolna az úttól 10-15 perces sétára, a hegytetőn helyezkedik el. Túracipő viselése ajánlott!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
• Sohasem uralkodhatott a Róma és Egyiptom közös örökösévé kikiáltott „kis Caesar”
• A sportos életű spártai nők voltak az ókori Görögország legszabadabb asszonyai
• 10 tény a római császárokról
• Az elfeledett nő, aki szembeszállt Róma első császárával
• Mítosz és valóság – milyen volt a valódi Kleopátra?
• Panem et circenses – bármit megtettek a nép szórakoztatásáért az ókori Rómában