A vörösterror 133 napja

Thallóczy Lajos

2009. május 30. 17:19

Kassa, 1857. december 8. - Herceghalom, 1916. december 1.

Nevét 1877-ben változtatta Strommerről Thallóczyra. Középiskoláit Budapesten végezte. 1875-től a budapesti egyetemen bölcsészdoktori és történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1877-től az egyetem jogtudományi karán tanult. 1875-től a Magyar Történelmi Társulat segédtitkára. 1877-től a budapesti egyetemen „a magyar pénzügy és közgazdaság története” című tárgykör magántanára. 1877-től a Magyar Országos Levéltárban fogalmazó. 1885-től Bécsben a közös Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó levéltárának igazgatója, egyúttal a Theresianumban a magyar történelem és közjog, valamint a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára. Lehetővé tette a bécsi titkos levéltárakban őrzött anyagban való kutatást, felhívta erre a lehetőségre a fiatal magyar történészek, jogtörténészek figyelmét — ebben segítette is őket, a magyar oklevelek gyűjteményes kiadását szorgalmazta. 1898-ban meghívást kap a budapesti tudományegyetem történeti tanszékére, de Kállay Béni visszatartja azzal, hogy ha elmegy, akkor helyére osztrák kerül. A Pénzügyminisztérium bosznia-hercegovinai főosztályának tisztviselője, 1901-től címzetes, 1908-tól valóságos pénzügyminisztériumi osztályfőnök. 1916-ban az osztrák-magyar csapatok által megszállt Szerbia polgári kormányzója. Nagyobb utazásokat tett Oroszországban, Spanyolországban (1898), 1904 decemberében pedig Konstantinápolyban volt II. Rákóczi Ferenc és a bujdosók hamvainak hazaszállítására szükséges intézkedések megtétele végett. Ferenc József temetéséről hazajövet vasúti szerencsétlenség áldozata lett.

A magyar balkanisztikai kutatások, egyúttal az albanológia megalapítója. A Balkán történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek. Nagy hangsúlyt fektetett a balkáni-török-magyar kapcsolatok feltérképezésére. Maradandót alkotott a balkáni források közlésében, és a belőlük nyerhető adatok, információk feldolgozásában. Tehetségét Ferenc József is felismerte, bizalmi embere, és Balkán-szakértője lett. Foglalkozott gazdaságtörténeti problémákkal, javaslatot tett a kamarai kútfők pénzügytörténeti feltárására. Jelentős megfigyeléseket tett a déli végvári rendszer kialakulásával és az erősségek kiépítésével kapcsolatban. Naplói a kor értékes történeti forrásai. A Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben megbízta A magyar nemzet története 1301-től I. Mátyás királyig című munka megírásával. Szerkesztette Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltárát (1887) Gelsich Józseffel, valamint Magyarország melléktartományainak oklevéltárát (I. kötet), és A horvát véghelyek oklevéltárának I. kötetét (1490-1527) Hodinka Antallal (1903).

A Traungasse 1. szám alatt bérelt házat a kortársak csak "magyar tanyaként", vagy büzértanyaként emlegették. Lakásában rendszeres összejöveteleket tartott, számos, később jelentős történész nála lelt menedékre. Takáts Sándor piarista történész öt éven keresztül lakott nála. Hodina Antalt Thallóczy fedezte fel a tudományos élet számára. Ő nevelt belőle szlavistát, anyagilag is támogatta. Bécsben élő vagy éppen ott tartózkodó magyar tudósok, művészek és politikusok (köztük miniszterek, sőt miniszterelnökök is) a „bűzértanya” állandó vendégei voltak. A Thallóczy szervezte „estélyek” fő attrakciói Lőwy Árpád (Réthy László) saját tolmácsolásában elhangzó obszcén költeményei voltak.

1874-84 között a Századok, 1876-80 közt az Archeológiai Értesítő segédszerkesztője. 1877-78-ban a Magyar Gyorsíró szerkesztője. 1913-tól haláláig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. 1912-től valóságos belső titkos tanácsos. A Magyar Heraldikai és Genealogiai és az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgatóválasztmányi tagja. A Ferenc József-rend középkeresztese. 1898. november 30-án megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét is. 1915-ben elnyerte az MTA nagyjutalmát. Az MTA levelező tagja 1883. május 17-től, rendes tagja 1895. május 10-től). Akadémiai székfoglalóját Bakits Pál címmel 1885. február 9-én, majd A vlach kérdéshez címmel 1900. november 12-én tartotta.

Fő művei:
I. Apafy Mihály udvara. Bp., 1878.; A kamara haszna (lucrum camarae) története. Bp., 1879.; Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjúság 1844-1848/9. Bp., 1882.; Utazás a Levantaban. A keleti kereskedelem története Magyarországon. Bp., 1882.; Oroszország és hazánk. Bp., 1884.; Csömöri Zay Ferenc. Bp., 1885.; Az „illyr" címergyűjtemények. Bp., 1888.; Magyarország és Raguza. Bp., 1888.; Bácsy Jakab. Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból. Bp., 1891.; Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Bp., 1897.; III. Béla és a magyar birodalom. Bp., 1900.; Nagy Lajos és a bolgár bánság. Bp., 1900.; Gróf Szécsen Antal. Bp., 1901.; Österreich-Ungarn und die Balkanländer. Wien, 1901.; A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. Szerk. Hodinka Antallal. Bp., 1903.; Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről. Bp., 1905.; A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. Szerk. Áldásy Antallal. Bp., 1907.; Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrajzi tanulmányok. Bp., 1909.; A Frangepán-család oklevéltára. Szerk. Barabás Samuval. I-II. Bp., 1910-13.; Alsó-szlavóniai okmánytár 1244-1710. Szerk. Horváth Sándorral. Bp., 1912.; Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter. Bp., 1913.; Tudákos levelek. I-II. Bp., 1913-14.; Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia. Szerk. Konstantin Jirecekkel, Milan Sufflay-val. I-II. Bp., 1913-18.; Jajca (bánság, vár és város) története. Bp., 1915.; Illyrisch-albanische Forschungen. I-II. München-Leipzig, 1916.; Illyrisch-Ungarn und die Balkanländer mit besonderer Rücksicht auf die okkupierte Serbien Bp., 1916.; Tagebücher 23. VI. 1914-31. XII. 1914. Kiad. Ferdinand Hauptmann, Anton Prasch. Wien, 1981.

Róla szóló irodalom: Gárdonyi Albert: Thallóczy Lajos. Magyar Figyelő, 1916.; Angyal Dávid: Thallóczy Lajos. Budapesti Szemle, 1917.; Csánki Dezső: Thallóczy Lajos. Századok, 1917.; Träger Ernő: Thallóczy Lajos az ember és a gyorsíró. Bp., 1936.; Thallóczy Lakos emlékének. Traeger Ernő, Bárczy István, Némethy Károly, Tury Gyula, Horánszky Lajos, Kállay Ubul, br. Skerlecz Iván, Taubinger Rezső, br. Malcomes Béla emlékbeszédei. Szerk. Traeger Ernő. Bp., 1936.; Károlyi Árpád: Thallóczy Lajos élete és működése. Bp., 1937.; Mészöly Gedeon: Thallóczy Lajos mint nyelvművész. Bp., 1937.; Eckhart Ferenc: Thallóczy Lajos, a történetíró. Bp., 1938.; Vitéz Kary Béla: Thallóczy Lajos, a szociológus, a közjogász és az elméleti politikus. Bp., 1938.; Némethy Károly: Emlékezések Thallóczy Lajosról. Bp., 1940.; Tóth László: A magyar Balkán-kutatás megindítója, Thallóczy Lajos. Bp., 1941.; Suhay Imre: Thallóczy Lajos mint a megszállt Szerbia polgári biztosa. Bp., 1941.; Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből. Részletek Thallóczy Lajos naplóiból. Századok, 1966.; Tömöry Márta: Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár, 1976.; Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Bp., 1980.; Glatz Ferenc: Alkotmányos önállóság és történetírás. A „bécsi" magyar történetírók köre. In: Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987. Bp., 1988.; Tömöry Márta: Thallóczy Lajos, a tragikus sorsú történetíró. Baranya, 1996-1997.; Waktor Andrea: „Kegyelmes Büzérnagy!... Én ábrándozom a bécsi szép napokról.” Thallóczy Lajos és köre Bécsben. Budapesti Negyed, 2004.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!