7 végzetes pillanat

Téglás Gábor

2009. május 30. 17:15

Brassó, 1848. március 30. - Budapest, 1916. február 4.

Sepsiszentgyörgyön letelepedett kispolgári családból származott, bár ő még Brassóban látta meg a napvilágot. Téglás Gábor iparos és Csergeő Anna fia. Középiskoláit Nagyenyeden végezte, különösen Herepei Károly tanárára emlékezett vissza szeretettel, aki a természet- és történelemtudományok rejtelmeibe vezette be. 1871-ben tanári oklevelet szerzett a pesti egyetemen. 1871-1904 között a dévai állami főreáliskola tanára, 1883-1904 között igazgatója. Egyúttal a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat dévai múzeumának igazgatója. Nyugdíjazása (1904) után Budapesten élt. Ifjú tanárként szívesen foglalkozott Hunyad vármegye geológiai és természetrajzi viszonyaival. Kutató kirándulásai közben keltették fel érdeklődését a barlangok, az őskori cseréptöredékek, a római bányászeszközök és nemsokára kutatói ambíciókkal fordult a régészet felé. Tanulmányai kiegészítésére a külföld nagyobb múzeumait és régiségtárait tanulmányozta.

Az 1870-es évek elejétől főként Erdély őskori és ókori történetét kutatta. Elsősorban a határok, a közutak, az erődművek, a sáncok s egyes telephelyek lokalizálása foglalkoztatta. Módszeresen bejárta Erdély legtöbb hegyét és völgyét, több mint 300 őskori telepet fedezve fel. Torma Zsófiával megindítója és folytatója az erdélyi barlangrégészetnek. Geológiai ismereteire alapozva kereste a régészeti kőanyag származási helyét, eljutva ezáltal a római arany-, kő-, és ércbányák felderítéséhez, a bányatörténeti kutatások kiteljesítéséhez. Megfigyeléseit, ásatási eredményeit több mint 300 szakcikk őrzi. Vizsgálódásai során elemezte a környező területek, Románia, Bulgária, Szerbia, régészeti leletanyagát is. 1894 nyarán Udvarhely vármegyében felfedezte a dáciai limes keleti szakaszát. 1895 nyarán a Peutinger tábla Daciába vonuló nyugati útvonalát tárta fel, s terjesztette a Magyar Tudományos Akadémia elé. Király Pállal együtt vezette a sarmizegetusai (Várhely) ásatásokat és az ottani amfiteátrum feltárását. 1891-98-ban a dévai állami főreáliskola értesítőjének szerkesztője. Ő szerkesztette Hunyadmegye Monographiáját, a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyvének VIII. kötetét (1893-96.), de részt vett az erdélyi Kárpátegylet Erdély című folyóiratának szerkesztésében is.

1896-tól az Országos Közoktatási Tanács tagja és egyben címzetes főigazgatója. A földrajzi társulat levelező tagja, az országos embertani és régészeti társulat és a magyar néprajzi társaság választmányi tagja. Az MTA levelező tagja 1888. május 4-től. Akadémiai székfoglalóját Tanulmányok a rómaiak dáciai aranybányászatáról címmel 1889. március 11-én tartotta.

Fő művei: Az erdélyi medence őstörténetéhez. Orvos-Természettudományi Értesítő [Kolozsvár], 1887.; Újabb barlangok az Erdélyi Érchegység köréből. Bp., 1888.; Tanulmányok a rómaiak dáciai aranybányászatáról. I-II. Bp., 1889., 1891.; Herodotos Daciára vonatkozó földrajzi adalékainak kritikai méltatása. Bp., 1899.; Tanulmányok Dacia délkeleti szervezetéről. Bp., 1901.; Hunyadmegye története. I. Bp., 1902.; Hunyadmegyei kalauz. Kolozsvár, 1902.; Az alföldi sáncok maros-dunaközi csoportjának helyrajza és technikai szerkezete. Bp., 1905.; Limestanulmányok. Bp., 1905.; A Krisztus születése előtti Dacia ezüstötvösségének bányatörténelmi jelentősége. Bányászati és Kohászati Lapok, 1911.; Dacia megdűlésének története. Budapesti Szemle, 1913.

Róla szóló irodalom: Ortvay Tivadar: Téglás Gábor. Századok, 1916.; Hadobás Sándor: Téglás Gábor. Bányászattörténeti Közlemények, 2006. (Téglás Gábor bányászattörténeti munkásságának bibliográfiájával.)

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!