Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére

Napjainkban minden közösség szembesül azzal a kérdéssel, hogyan őrizheti meg kulturális arculatát, önazonosságát. E "felgyülemlett" múlt az önbecsülés és mások megbecsülésének alapja - írja felhívásában Hiller István oktatási és kulturális miniszter.

A kulturális örökség megőrzésének szándéka az utóbbi évtizedekben mind több területre terjedt ki, az örökség fogalma árnyaltabbá vált, az állami-közösségi feladatvállalás erősödött. A kulturális örökség különböző fajtái (épített környezet, művészeti alkotások, történeti műtárgyak, régészeti leletek stb.) mellett immár az úgynevezett szellemi kulturális örökség is nemzetközi figyelemre számíthat. Megőrzése megkerülhetetlen és halaszthatatlan feladat, hiszen hatványozottan ki van téve az eltűnés veszélyének.

Az UNESCO 2003-ban nemzetközi egyezményt fogadott el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről. Az egyezményt az Országgyűlés a 2006. évi XXXVIII. törvénnyel kihirdette. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ennek szellemében hozzáfog a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének felépítéséhez. Első lépésként az egyes közösségek, csoportok vagy egyének azon szellemi javait kívánja összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket a közösségi emlékezet és tudás részeként mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak. Mindebben számít az érintettek kezdeményezésére, egyetértésére és részvételére.

"Felhívom tehát a magyar kultúra iránt elkötelezett közösségeket, csoportokat és egyéneket, hogy vegyék számba élő vagy még feleleveníthető örökségüket, nemzedékeken át öröklődő szokásaikat, kifejezési formáikat és hagyományos ismereteiket. Ezek közül jelöljék ki azokat az elemeket, amelyeket A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe való fölvételre javasolnak. Az örökségelemek felvételét ünnepélyes keretek között hirdetjük ki" - olvasható Hiller István felhívásában.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hozzájárul a listára fölvett elemek megőrzéséhez, s közülük választjuk ki azokat, amelyeket Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára javasolnak. A beadási határidő folyamatos, az elbírálás a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságának üléseihez igazodik. Felvilágosítást a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának munkatársai adnak a +36 26 502 529 telefonszámon, illetve az [email protected] e-mail címen.

A nemzeti jegyzékre való jelölés kritériumrendszere, valamint a nyomtatvány és az útmutató:

Adatlap és útmutató
Kritériumok és a jelölés/felvétel folyamata

2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait