Impériumváltások

Trianon

A vizsgált magyar tankönyvek ugyancsak kiemelten foglalkoznak az első világháborúval és következményeivel. A két könyv csak röviden tér ki Románia háborús szereplésére, és elsősorban a magyarországi eseményekre koncentrálnak.

Mindkét szöveg bemutatja a Károlyi-kormány programját - benne a nemzetiségeknek ígért engedményeket - és ellentmondásos működését ("elhibázott katonapolitikáját" ). Ugyancsak utalnak a sikertelen aradi tárgyalásokra, miközben - Salamon Konrád szerint - "szomszédaink nem tárgyalni, hanem diktálni" akartak. A gyulafehérvári román gyűlés, majd az idegen csapatok bevonulásának megemlítése után egy szemelvény illusztrálja a fordulatot a kormányzat politikájában - Károlyi Mihály Szatmárnémetiben elmondott beszédében már a fegyveres önvédelem váltja fel a kormányzat korábbi pacifizmusát és a wilsonizmusba vetett hitét.

A Tanácsköztársaság ellen intézett román (és csehszlovák) támadás után mindkét könyv említi Budapest román megszállását és az "ország módszeres kirablását" , valamint a tiszai magyar-román államhatár "kierőszakolására" irányuló román törekvést. Szó esik továbbá Bandholtz amerikai tábornok incidenséről a Magyar Nemzeti Múzeum kifosztását megkísérlő román alakulattal, illetve a románok beavatkozásáról a belpolitikába.

Trianonnak hét oldalt szentel a Száray-Kaposi-féle könyv (szemelvényekkel, grafikonokkal, táblázatokkal és térképekkel), részletezve az új rendezést - többek közt a határmenti színmagyar területek "különösen fájdalmas és nehezen magyarázható" elcsatolását, az atrocitásokat és a menekülthullámokat, valamint az egyéb - gazdasági, közlekedési, katonai - következményeket. Itt kitér a revíziós célokra is.

Salamon Konrád a béketárgyalásokkal kapcsolatban azt írja, hogy "a mértéktelen hódítási vágyban a nagyok mögött nem maradtak le a kis szövetségesek (Szerbia, Románia, Görögország) sem." Azt is megállapítja, hogy a "győztesek (…) kitalált és kiszínezett történelmi jogokra" hivatkoztak. Rámutat az új határok kijelölésének körülményeire is - megemlítve a brit és olasz miniszterelnök módosító javaslatait, majd összegzi a "békediktátum" magyar vonatkozásait: 3,3 millió magyar került a szomszédok fennhatósága alá, holott etnikai alapon igazságosabb határokat is lehetett volna húzni.

A Trianont érintő kérdések között egy aktuális kérdést is találunk: "Hogyan emlékezünk ma Trianonra? Kell-e Trianonra emlékeznünk?" A Száray-Kaposi könyv is összefoglalja a békerendszer ellentmondásait (- az önrendelkezés elve és az érvényre juttatott hatalmi érdekek közötti szakadék), vázolva az újjárendezés nagyhatalmi hátterét. A kisebbségvédelmi elképzelések elfogadtatását azzal indokolja, hogy "a nemzetiségek elnyomása nem szűnt meg, sőt, bizonyos értelemben brutálisabbá vált" , fontosságukat pedig számos etnikai térképpel támasztja alá.

1. A Nagy Egyesülés
2. Trianon
3. 1940/1947

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”