Nem nézi meg a pápa a XII. Piust bemutató kiállítást

Salev közölte: a vezetése alatt álló intézmény olyan új dokumentumokat kapott a Vatikán titkos archívumából, amelyek tanúsítják, hogy nagyon magas helyről jöttek egyházi utasítások egy Róma melletti kolostornak üldözött zsidók elhelyezésére. Az ilyen dokumentumok alaposan megváltoztathatják a XII. Pius szerepéről kialakított képet - mondta a Jad Vasem igazgatója XVI. Benedek pápa szentföldi látogatása elé időzített sajtóértekezletén.

Az előzetes program szerint XVI. Benedek ellátogat a nácik hatmillió zsidó áldozatának emlékére létrehozott Jad Vasem emlékhelyre, de nem tekinti meg annak múzeumát, amely úgy mutatja be XII. Pius pápát, mint aki tétlenül nézte a zsidók millióinak kiirtását. "Nem lenne probléma számunkra megváltoztatni a XII. Piust bemutató szöveget az (esetleg előkerülő) új dokumentumok fényében" - mondta a Jad Vasem egy szóvivője.

Az olasz sajtó már 2006-ban megírta, hogy a római Santi Quattro Coronati kolostor XII. Pius pápa közvetlen utasítására nyújtott menedéket politikai üldözötteknek és zsidóknak a náci megszállás alatt. Az olasz lapok a zárda egyik Ágoston-rendi apácájának naplójára hivatkoztak. A zsidó szervezetek ennek ellenére továbbra is azzal vádolják XII. Piust, aki 1939 és 1958 között állt a katolikus egyház élén, hogy közönyös volt a holokauszt áldozatainak sorsa iránt. Szorgalmazzák, hogy addig ne avassák boldoggá a néhai egyházfőt, amíg el nem oszlik minden kétely állítólagos közönyével kapcsolatban.

1967 októberében kezdődött XII. Pius - polgári nevén Eugenio Maria Giuseppe Giovanni Pacelli - boldoggá avatásának folyamata, de már hosszú ideje egy helyben topog. Ahhoz, hogy boldoggá lehessen avatni, ami feltétlenül szükséges közbeeső lépés esetleges szentté avatásához, XVI. Benedek pápának alá kell írnia egy rendeletet, amellyel elismeri elődjének "hősi erényeit".

A Vatikán már a múltban is állította, hogy XII. Pius sokat tett a színfalak mögött az üldözött zsidók megsegítéséért. A Szentszék képviselői régóta beszélnek a néhai egyházfő utasításáról, hogy az olaszországi katolikus templomok és kolostorok rejtsék el az üldözött zsidókat. Állítólag azt is elrendelte a vatikáni diplomatáknak, hogy adjanak ki zsidóknak hamis útleveleket. A Szentszék érvelése szerint XII. Pius csak azért nem lépett fel nyíltan, a nyilvánosság előtt a holokauszt ellen, mert közvetlen beavatkozása tovább rontotta volna az üldözöttek helyzetét, és kiváltotta volna Hitler bosszúját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?