Ideiglenesnek szánták a magyarországi gettókat

A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. Az áprilisi program a Falak mögött - gettósítás címet kapta - közölte.

Felidézte, hogy a náci Németországgal kollaboráló magyar közigazgatás a munkácsi gettót hozta létre először a második világháború idején Magyarországon. Ez 1944. április 16-ra esett, erre emlékezve rendezik meg minden évben ezen a napon a magyar holokauszt napját. A tárlatvezetés arra is felhívja a figyelmet, milyen felelőssége volt a magyar államnak és a társadalomnak a gettók felállításában - mutatott rá.

A kiállítás arra is rávilágít, hogy ellentétben az Európa más területein felállított gettókkal, amelyeket több évre alakítottak ki - Magyarországon olyan gettókat hoztak létre, amelyekről tudták, hogy csak néhány hétre zárják oda a zsidókat, mivel onnan gyűjtőtáborokba szállították, majd deportálták őket - mondta. Hozzátette: a gettók létrehozására felszólító belügyminiszteri rendeletet gyorsan végrehajtották, néhány kivétellel: a hódmezővásárhelyi és szekszárdi polgármester például egyáltalán nem hajtotta végre az utasítást.

A kiállítás bemutatja többek közt a zsidó tanács, a cionisták és Kasztner Rezső tevékenységét is, aki a gettókból az utolsó pillanatokban menekített ki zsidókat a deportálás elől - magyarázta. Pécsi Tibor kitért arra, hogy a náci faji politika fontos eleme volt a gettók kialakítása, ami "a politikai jogfosztás és a fizikai megsemmisítés közötti állomás volt félúton". Ennek során a zsidókat elkülönítették, ugyanis az államigazgatás azt igyekezett sulykolni, hogy a zsidóság nem egyenértékű a többi államalkotó nemzetiséggel. A gettókba zárt emberek gyakran naponta csak egy deci levest kaptak, s nem számított kivételnek, ahol 15-en zsúfolódtak össze egy szobában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait