Előkerültek a Kristályéjszaka romjai
2008. november 5. 08:02
Hetven évvel ezelőtt, 1938 novemberében Hitler rohamcsapatai brutális támadást intéztek a németországi zsidóság ellen: a Kristályéjszaka során a zsidó üzleteket szétrombolva vittek el minden mozdíthatót. Egy izraeli újságíró a pusztítás maradékait nemrég egy Berlin melletti szemétdombban fedezte fel.
Korábban
A hét évtizeddel ezelőtti pusztítás során a keretlegények Németország egész területén tomboltak: több ezer zsidó üzletet semmisítettek meg, több száz zsinagógát gyújtottak fel és több tucatnyi zsidót megöltek, míg ezreket koncentrációs táborokba hurcoltak. Egy Berlin környéki szemétdomb azonban még most is őrzi az 1938. november 9-i éjszaka emlékét – állítja egy izraeli zsurnaliszta.
A Spiegel című német lapban Jaron Svoray számolt be a Berlintől északkeletre, egyórányi autóútra lévő felfedezésről. Az újságíró ott éppen Hermann Göring egykori rezidenciájának történetét kutatta, amikor egy helyi lakos felhívta a figyelmét a pogromok során elpusztított zsidó épületek odaszállított romjaira. A hulladékhegyek egy nagyjából négy futballpályányi területre terjednek ki. Egy régi térkép szerint a térséget 1900 óta szemétlerakónak használták, az utolsó szállítmányok pedig 1935 és 1940 között érkeztek oda.
Svoray egy gyors helyszíni szemle után több olyan tárgyat is talált, ami alátámasztotta a beszámolót, így egy Dávid-csillaggal díszített zöld üveget, amelyet a kor zsinagógáiban használtak. A kutató most a német kormányzathoz fordult, hogy rendeljék el a terület hivatalos vizsgálatát. A kutatásba a Háárec című izraeli napilap szerint saját megfigyelőivel az Izraeli Gettóharcosok Múzeuma is beszállna.
A kristályéjszaka (németül Kristallnacht) egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása miatt megtorlásként elrendelt, központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt Németországban 1938. november 9-10-én. A zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel, de a rendőrség nem avatkozott az eseményekbe. Nevét a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta.
Svoray neve onnan is ismerős lehet, hogy az 1990-es években fél évig élt a német neonácik között, majd „Hitler árnyékában” címmel könyvet, és filmet készített „élményeiből”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap