Fröhlich Róbert
2009. április 6. 08:56
Pest, 1844. március 19. – Budapest, 1894. május 23.
A fizikus Fröhlich Izidor bátyja középiskolai tanulmányait a pesti evangélikusoknál végezte. 1862-64-ben a pesti protestáns teológiai intézetben 1864-66 között a bázeli egyetemen tanult. 1868-ban lelkészi oklevelet szerzett. 1866-69-ben Pesten és Kisharsányban segédlelkész, 1869-től a csurgói református, 1870-től a pesti református, 1873-1892 között a budapesti evangélikus főgimnázium tanára volt. 1883-tól az ókori történelem és régészet magántanáraként oktatott a budapesti egyetemen. 1892. december 4-én a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnokává nevezték ki.
Főként a honfoglalás előtti Magyarország régészeti kutatásával foglalkozott. A Dunántúlon rendszeres kutatásokkal számos római kori települést, utat, emléket, különösen feliratos követ tárt fel. Több erődöt azonosított, így például a Pilismarótnál találhatót Castra ad Herculem-mel. A helyszínen 1893-ban végzett terepbejárást, amikor felmérte az erőd hozzávetőleges alaprajzát. Szintén 1893-ban Tokodon folytatott ásatásokat Récsey Viktorral. A Várbereknek nevezett fennsíkon bányaművelés közben edények, tégladarabok, malomkő és egy bronzból készült fej került a napvilágra. Abban a tudatban kezdtek ásni, hogy Fröhlich kutatásai szerint a területen haladt át az Aquincumot Brigetio-val összekötő fontos hadiút. Az ásatások komoly eredményre vezettek, épületekre, sírokra, falmaradványokra bukkantak. Sok pannóniai római kori feliratot tett közzé a Corpus Inscriptionum Latinarum III. pótkötetében. Tervezett nagy művét Magyarország ókori helyrajzáról korai halála miatt nem tudta megírni. Kapcsolatban állt Theodor Mommsen-nel, a 19. század egyik legjelentősebb ókortörténészével.
A Magyar Tudományos Akadémia 1892. május 5-én választotta levelező tagjává. Pannónia elfoglalása című előadását 1892. november 7-én mondta el. Az olasz Istituto Romano szintén levelező tagjává választotta.
Fő művei: Curtius Ernő: A görögök története. I-III. Fordítás. Bp., 1875-1880.; A pannonok földje és népe. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1881.; Ptolemaeusnak hazánkra vonatkozó térképei. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1885.; A bácskai ú. n. római sáncok. Archaeologiai Értesítő, 1887.; Dacia nyugati határa és a római sáncok. Archaeologiai Értesítő, 1891.; Römische Inschriften aus Pannonia inferior und superior. Archaeologisch-epigraphische Mittheilungen aus Oesterreich-Ungarn, 1891.; Aquincum vidéke s a régi pannóniai limes. Archaeologiai Értesítő, 1892.; Pannónia elfoglalása. Akadémiai Értesítő, 1893.; Fejérmegye a római uralom alatt. A Fejérmegyei és Székesfehérvár városi Régészeti Társulat Évkönyve, 1893.; Magyarország területe a római hódítás előtt. In: A magyar nemzet története I. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp., 1895. reprint kiad. 1994.
Róla szóló irodalom: Hampel József: Emlékbeszéd Fröhlich Róbertről. Akadémiai Értesítő, 1894.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
