Mégsem Kolumbusz hurcolta be a lépfenét Amerikába
2009. március 26. 11:40 MTI, National Geographic News
A közhiedelemmel ellentétben a lépfenét nem Kolumbusz Kristóf tengerészei hurcolták be az amerikai kontinensre a 15. században, hanem már 13 ezer évvel ezelőtt, az őskori telepesekkel együtt jelent meg - állítják amerikai kutatók.
Korábban
A lépfene (anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, amely az elhullott állatok megnagyobbodott, fekete-barnás elszíneződésű lépéről kapta nevét. Az anthrax szó a görög anthrakisz szóból ered, s szenet jelent, a bőr bevérző és kifakadó hólyagjai helyén megjelenő pörk fekete színére utalva. A lépfenét a Bacillus anthracis okozza, leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, ám az ember is megfertőződik, ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival kerül érintkezésbe.
A tudósok szerint a lépfene Afrikából, vagy a Közel-Keletről származik, ahol évezredekkel ezelőtt jelent meg. Az anthraxot mindeddig az Óvilág betegségének tartották, amely az európaiak közvetítésével jelent meg az Újvilágban, s délről észak felé terjedt az amerikai kontinensen. A kórokozó legelterjedtebb változatainak genetikai vizsgálata, amelyet az Észak-Arizónai Egyetem kutatói több száz mintában végeztek el, arra derített fényt, hogy a betegség északról dél fele terjedt. A sarkkörön túli területen előforduló Bacillus anthracis sokkal közelebbi rokonságot mutat az európai és ázsiai törzsekkel, mint az Egyesült Államok déli részén felbukkanókkal.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a lépfene kórokozója 13 ezer évvel ezelőtt került Amerikába: az őskori ember "importálta", amikor a jégkorszak idején Szibériából az úgynevezett Bering-földnyelven keresztül Alaszkába vándorolt. Útjuk során valószínűleg a lépfenében elpusztult bölények és más emlősök húsával is táplálkozhattak.
"Az állatok húsa és csontjai, ahogy az irhája is, igen fertőző" - emelte ki a kutatással kapcsolatban Paul Keim, a PLoS One elnevezésű nyílt internetes tudományos portálon közölt tanulmány egyik társszerzője. Gary Andersen, a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium mikrobiológusa, bár nem volt részese a kutatásnak, úgy véli, az új elmélet bizonyos részei ugyan feltételezéseken alapulnak, ám egészében véve logikus: "A tudósok nagy többségét meggyőzik a DNS-vizsgálatok" - mondta.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. világháború
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában
- Sofía Casanova, a bátor haditudósító
- A spanyolnátha több embert ölt meg, mint az első világháború
- Napjainkig nincs konszenzus Károlyi Mihály megítélésében
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59