2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mégsem Kolumbusz hurcolta be a lépfenét Amerikába

2009. március 26. 11:40 MTI, National Geographic News

A közhiedelemmel ellentétben a lépfenét nem Kolumbusz Kristóf tengerészei hurcolták be az amerikai kontinensre a 15. században, hanem már 13 ezer évvel ezelőtt, az őskori telepesekkel együtt jelent meg - állítják amerikai kutatók.

A lépfene (anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, amely az elhullott állatok megnagyobbodott, fekete-barnás elszíneződésű lépéről kapta nevét. Az anthrax szó a görög anthrakisz szóból ered, s szenet jelent, a bőr bevérző és kifakadó hólyagjai helyén megjelenő pörk fekete színére utalva. A lépfenét a Bacillus anthracis okozza, leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, ám az ember is megfertőződik, ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival kerül érintkezésbe.

A tudósok szerint a lépfene Afrikából, vagy a Közel-Keletről származik, ahol évezredekkel ezelőtt jelent meg. Az anthraxot mindeddig az Óvilág betegségének tartották, amely az európaiak közvetítésével jelent meg az Újvilágban, s délről észak felé terjedt az amerikai kontinensen. A kórokozó legelterjedtebb változatainak genetikai vizsgálata, amelyet az Észak-Arizónai Egyetem kutatói több száz mintában végeztek el, arra derített fényt, hogy a betegség északról dél fele terjedt. A sarkkörön túli területen előforduló Bacillus anthracis sokkal közelebbi rokonságot mutat az európai és ázsiai törzsekkel, mint az Egyesült Államok déli részén felbukkanókkal.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a lépfene kórokozója 13 ezer évvel ezelőtt került Amerikába: az őskori ember "importálta", amikor a jégkorszak idején Szibériából az úgynevezett Bering-földnyelven keresztül Alaszkába vándorolt. Útjuk során valószínűleg a lépfenében elpusztult bölények és más emlősök húsával is táplálkozhattak.

"Az állatok húsa és csontjai, ahogy az irhája is, igen fertőző" - emelte ki a kutatással kapcsolatban Paul Keim, a PLoS One elnevezésű nyílt internetes tudományos portálon közölt tanulmány egyik társszerzője. Gary Andersen, a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium mikrobiológusa, bár nem volt részese a kutatásnak, úgy véli, az új elmélet bizonyos részei ugyan feltételezéseken alapulnak, ám egészében véve logikus: "A tudósok nagy többségét meggyőzik a DNS-vizsgálatok" - mondta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár