2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nemzeti ünnep a világ végén

2009. március 15. 09:43 Nagy József

A mai Lettoszág területén található Jelgavában őszinte áhítattal ünnepelték 1848 centenáriumát. Az akkor még Szovjetunióhoz tartozó városka mellett raboskodott négy éven át egy honvéd altiszt társaival, aki túlélve a megpróbáltatásokat, emlékeit Elindultam Kolozsvárról, megérkeztem Clujra címmel vetette papírra.

Fülöp Sándor 1920-ban született Kolozsváron, 22 évesen már a fronton volt. A második világháborúban a Kárpátokban vívott harcokban, 1944 szeptemberében a besztercei 33. hegyivadász-zászlóalj hadapródőrmestereként esett orosz fogságba. Sorsa hamarosan összefonódott sok ezer magyar és német hadifogolyéval, akik a fizikai megpróbáltatások által megtörve, de lelkileg annál erősebbé válva évekig „építették” a Szovjetuniót.

Fülöp több láger után a leghosszabb ideig a lettországi Jelgava város melletti táborban töltötte a fogság éveit. 1948. június 24-én érkezett haza Kolozsvárra, ahol a főtéren álló király lovas szobra előtt tizenegy fogoly társával mondott hálaadó ökumenikus miatyánkot az éjszaka közepén, korábbi fogadalmuknak eleget téve, majd ki-ki a maga otthona fele vette útját. Visszaemlékezésében különös módon elevenedik meg március 15-e ünnepe: a táborban - ahol a tisztek jobb elbánásban részesültek -, a négy év alatt sajátos kulturális életet alakítottak ki. Mindez egész más ünneplést eredményezett, mint amit ekkor Budapesten, a propagandisták vezényletével bonyolítottak le.

„Nyúlnak és melegednek a nappalok. Zöldülnek már a konyhakert kis parcellái. A pesszimisták vetemények termesztésével foglalkoznak, amelyek eredménye csak a nyár végén várható. Az optimisták viszont tétlenül napoznak, hogy szépen lebarnulva érkezzenek haza, mert suttogó hír kél szárnyra közeli hazaszállításunkról.

1948. március 15. Lassan beáll a tavasz. Március 15 centenáriumának megünneplése nagy élmény. Körzetünk, az egész északi tábor piros-fehér-zöld zászlódíszben virrad. Délután a díszteremben választékos műsor, ünnepi megemlékezés magyar, részemről annak kivonatos orosz, Lőrinczi Ferenc részéről pedig német nyelvű ismertetése, teljes létszámú magyar, nagyszámú német, meg osztrák hadifogoly, valamint a tábor meghívott szovjet tisztjeinek hallgatóságával telt nézőtér előtti színpadon. Énekkarunk zenekari kisérettel a Himnuszt (itt még a szovjet vendégek is felállnak), a Rákóczi-indulót, majd a továbbiakban a szabadságharc korabeli indulóit és egyéb dalait adja elő. Közben szavalatok, magyar táncok, népdalok, kórusművek, hegedű és zongoraszólók szerepelnek az ünnepélyen.

Nemzeti ünnepünk megülésének függelékeként három napos kiállítást is rendezünk barakkunk kis előadó termében. A közszemlére kirakott nagyszámú, gazdag témakörű, művészi értékű, vagy legalábbis ízléses fafaragványok (szobrok, féldomborművű plakettek, dobozok, kazetták, sakkfigurák), olajfestmények, akvarellek, grafikai és egyéb mű-, illetve dísztárgyak, gyapjúfonalból kötött különböző ruházati cikkek, kézimunkák stb. mutatják be a magyar hadifoglyok alkotókészségét és öregbítik a magyarok jó hírnevét. Kiállításunkat Rigából jött látogatók is megtekintették és a helyi sajtó pedig cikket írt róla.

Ezek után a kultúregyletünk a közeli Dobele városka szélén levő eldugott német hadifogolytáborba rándul ki vendégszereplésre. Feledhetetlen műsoros estet rendezünk és fényes vendéglátásban részesülünk egy kiadós, ízletes vacsora föltálalásával. Egyetlen szovjet kísérőnk a jóindulatú Golubjev kapitány volt, táborparancsnokunk helyettese. Csak elismeréssel emlékezhetek vissza a helyi szovjet vezetőségnek arra a gesztusára, hogy megértőn mindenben segítségünkre volt és lehetővé tette tehetségeink érvényesülését, ami nélkül nagyon sivár lett volna hadifogoly életünk.”

A hasonló helyzetben fontossá váló kulturális értékekről Fülöp Sándor egy 2008 decemberében készített interjúban is beszámolt. A férfi előszeretettel idézte fel élményeit, mintha tegnap történtek volna, hiszen "a hadifogoly élményei tele vannak vidám történetekkel, és ezekből is az látszik, hogy mennyire könnyűvé válhatott a fogság egy valódi ünneppel".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár