A román forradalom festője Budapesten
2009. február 25. 17:35 MTI
Mihai Olteanu kortárs román festőművésznek, akit gyakran a romániai forradalom festőjének neveznek, Oltár 1989 címmel kedden Budapesten nyílt tárlata a Román Kulturális Intézetben; a kiállítás az Irányváltás - a 20. év elnevezésű, a kelet-európai rendszerváltásról szóló programsorozat része.
Korábban
Olteanu 1989 decemberében jelen volt a temesvári tüntetésen, látta a rendőri beavatkozás után a fiatalok holttestét a főtér kövezetén. Ez olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy 1990 januárjától a Temesvár szívében, az ortodox katedrális tövében történteket sorozatban festette meg. A megmozdulást úgy élte meg, mintha El Greco álma valósult volna meg a temesvári főtéren. "Olyan volt a hangulat, mintha Isten leszállt volna az emberek közé, hogy védelmezze őket" - idézte a művész szavait Armanka Brindusa, a román intézet igazgatója.
Az 56 éves, Erdélyben, Ludason született Mihai Olteanu 9 éves volt, amikor szülei elvitték a kolozsvári művészeti múzeumba. El Greco, Rembrandt, és a nagy román festők, Grigorescu, Andreescu, Luchian művei megbabonázták a gyermeket, attól kezdve festőművész akart lenni. Felvették a kolozsvári művészeti akadémiára, majd a diploma megszerzése után 1973-ban megnyitotta első önálló kiállítását, amelyet követett a többi. Mihai Olteanunak az igazi áttörést az 1989-es rendszerváltás jelentette. Armanka Brindusa elmondta, hogy 1992-ben a festő bemutatkozott Amsterdamban, majd két évre rá Lyonban és azóta is rendszeresen állít ki külföldön.
A budapesti Román Kulturális Intézetben április 3-ig látható tárlat anyagát Olteanu a Romániai 1989-es Forradalom Intézetének felkérésére állította össze. A kiállítást először 2008 júliusában Bukarestben mutatták be. A keddi megnyitón Claudiu Iordache, a forradalom intézetének főigazgatója, a korszak kutatótörténésze beszélt, és szakkönyveiből bemutatót is tartott az intézet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.