Tömegsírba temették az azték szabadságharcosokat

A szokatlan temető legalább 49 felnőtt gondosan elrendezett maradványát rejti, akiket a spanyolok az 1521-es invázióban ölhettek meg, majd temettek egy lerombolt piramis mellé. Az egykor a Tlatelolco tér helyén magasodó piramisok jelentették ugyanis az utolsó ellenálló gócot, amikor a spanyol csapatok lerohanták a várost.

Az ásatást vezető Salvador Guilliem, a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet régésze szerint az indiánokat vagy a hódítás alatt, vagy a megszállás első hónapjaiban kirobbant felkelések egyike során ölhették meg, illetve egyesek talán a behurcolt betegségekbe halhattak bele. A maradványok vizsgálata alapján mindegyik feltételezés igaz lehet: bár a járványok áldozatait általában csak bedobálták egy gödörbe, a mostani esetében egész más jellegzetességeket is felfedeztek.

A sírba főként harcosokat temettek: legtöbbjük magas, fiatal férfi volt, és többüknek voltak törött csontjai is. A halottakat nagyon gondosan, keresztény szokás szerint, hátukon fekve, karjukat mellkasukon keresztbe fonva temették el, bár sokukat az európai koporsók helyett növényekbe vagy vásznakba csavarva temették el. A sírban azték sírkellékeket, így tömjént, áldozati állatok és ajándékok maradványait is felfedezték, de emellett spanyol tárgyakat, így gombokat, és üvegdarabokat is sikerrel azonosítottak.

Susan Gillespie, a Floridai Egyetem régésze szerint a sír több szempontból is szokatlan volt. Egyrészt máshol eddig nem találtak olyan temetőt, ahol a spanyolok ilyen gondosan bántak volna az aztékokkal, másrészt pedig mert az indiánok inkább elégették volna halottaikat, minthogy azokat keresztény szokás szerint helyezzélk örök nyugalomra. A kutatónő szerint a furcsa szokás okait a város eleste utáni időszak eseményeiben kell keresni, amelyről viszont nagyon keveset tudunk: Cortés utasítására lerombolták a templomokat és piramisokat, majd egy időre magára hagyták a teljesen kifosztott metropoliszt.



A temetkezésre Guilliem szerint akkor kerülhetett sor, amikor az aztékok visszatértek a városba, hogy eltemessék halottaikat. Szerinte azonban sokkal valószínűbb, hogy betegségben elhunytak, vagy a későbbi felkelések során elestek maradványairól van szó, mint az 1521-es ostrom áldozatairól, de ennek pontos megállapításához további vizsgálatokra lenne majd szükség.

A kutatónő azonban a felfedezés kapcsán azt is kiemelte: lehetséges, hogy a spanyolok által a város elestekor elfogottakat, majd később kivégzetteket, vagy a börtönökben meghaltakat fedezték fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén