Elűzik a telet Budapestről

A Budai Fonó Zeneház által szervezett program, a mohácsi busók budapesti látogatásának célja a fővárosi farsangi hangulat fokozása, a sokácok (Mohácson letelepedett katolikus horvátok) télűző szokásának bemutatása. A vidám felvonulás péntek délután a főváros V. kerületében a Váci utca déli részéről indul és a Ráday utcán keresztül halad végig.

A programok este a Fonó Budai Zeneházban folytatódnak, ahol megnyílik a busók szokásait bemutató, A maszk mögött című kiállítás. A Minorics Tünde etnográfus által készített fotók a mohácsi busók életképeit jelenítik meg a látogatók előtt. Minorics Tünde a kiállítást jellemezve így ír: az egykor a mohácsi sokácok által lakott városrészben zajló farsangi esemény a térben és kultúrájában is körülhatárolható világából mára a város "színpadára" került. Ezzel látszólag elveszítette a beavatottság élményét adó jelentését, és előtérbe lépett, hangsúlyos lett a mások számára való megmutatás.

A mohácsi farsangi busójárás történetének meghatározó eleme, attribútuma a fából faragott maszk, emögé, egy másik világba rejtőzve, maguk mögött hagyva a mindennapok világát, az ünnepelni akarás szándékával lépnek be és ki egy sajátos, a hétköznapoktól eltérő társadalmi-kulturális térszínbe.

A mohácsi busójárás a legismertebb alakoskodó népszokás, eredete a Mohácson letelepedő sokácokhoz kapcsolódik, és egészen a török időkig, a 18. század elejéig vezethető vissza. A kezdetben télűző rítus mára a város turisztikai látványossága lett, komolyságára jellemző, hogy általában 500-600-an öltöznek busónak, akik aztán kisebb csoportokba szerveződve járják maszkokban a sokác negyed házait, és különböző termékenységvarázsló, betegséget vagy gonoszt űző cselekvéseket végeznek. A sokácok feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.

A budapesti busójárást pénteken kora este sokác tánctanítás színesíti a Zora Táncegyüttes közreműködésével, majd akik bírják, táncházban rophatják a mohácsi Orasje zenekar kísérete mellett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?