Elűzik a telet Budapestről
2009. február 12. 09:10 MTI
Rendhagyó farsangi felvonulás szemtanúi lehetnek pénteken a fővárosban az V. kerületi Váci utcába kilátogatók: busók igyekeznek végleg elűzni a telet.
A Budai Fonó Zeneház által szervezett program, a mohácsi busók budapesti látogatásának célja a fővárosi farsangi hangulat fokozása, a sokácok (Mohácson letelepedett katolikus horvátok) télűző szokásának bemutatása. A vidám felvonulás péntek délután a főváros V. kerületében a Váci utca déli részéről indul és a Ráday utcán keresztül halad végig.
A programok este a Fonó Budai Zeneházban folytatódnak, ahol megnyílik a busók szokásait bemutató, A maszk mögött című kiállítás. A Minorics Tünde etnográfus által készített fotók a mohácsi busók életképeit jelenítik meg a látogatók előtt. Minorics Tünde a kiállítást jellemezve így ír: az egykor a mohácsi sokácok által lakott városrészben zajló farsangi esemény a térben és kultúrájában is körülhatárolható világából mára a város "színpadára" került. Ezzel látszólag elveszítette a beavatottság élményét adó jelentését, és előtérbe lépett, hangsúlyos lett a mások számára való megmutatás.
A mohácsi farsangi busójárás történetének meghatározó eleme, attribútuma a fából faragott maszk, emögé, egy másik világba rejtőzve, maguk mögött hagyva a mindennapok világát, az ünnepelni akarás szándékával lépnek be és ki egy sajátos, a hétköznapoktól eltérő társadalmi-kulturális térszínbe.
A mohácsi busójárás a legismertebb alakoskodó népszokás, eredete a Mohácson letelepedő sokácokhoz kapcsolódik, és egészen a török időkig, a 18. század elejéig vezethető vissza. A kezdetben télűző rítus mára a város turisztikai látványossága lett, komolyságára jellemző, hogy általában 500-600-an öltöznek busónak, akik aztán kisebb csoportokba szerveződve járják maszkokban a sokác negyed házait, és különböző termékenységvarázsló, betegséget vagy gonoszt űző cselekvéseket végeznek. A sokácok feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.
A budapesti busójárást pénteken kora este sokác tánctanítás színesíti a Zora Táncegyüttes közreműködésével, majd akik bírják, táncházban rophatják a mohácsi Orasje zenekar kísérete mellett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.