2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A magyar-szlovák történelmi együttélés kérdései

2009. február 8. 13:21 MTI

A magyar-szlovák történelmi együttélésnek számos olyan pontja van, amelyet a két fél nem fog egyformán értékelni a közeljövőben - fogalmazta meg Tabajdi Csaba annak a magyar-szlovák történésztalálkozónak egyik fő tanulságaként, amely pénteken zajlott le Bécsben az Európai Parlament szocialista frakciója munkacsoportjának szervezésében.


Csak a szavak szintjén értenek egyet

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) EP-delegációjának vezetője elmondta, hogy az eszmecserén politikusok, jogi szakértők és értelmiségiek is részt vettek. A vitatott történelmi elemek között említette a szlovákság és a magyarság államiságának eredetét éppúgy, mint a trianoni békeszerződés megítélését. A fórumon megfogalmazódott, hogy a történészeknek nemcsak "ki kell beszélniük" ezeket a kérdéseket, hanem egyszersmind a közvélemény elé is kell tárniuk őket. Nagyon fontos az is, hogy mindenki nézzen szembe saját nemzeti mítoszával - ez azért lényeges, mert a fiatal nemzedékeknek nem szabad tovább vinniük az előítéleteket.

A találkozón magyar részről Tabajdi Csabán kívül jelen volt mások között Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke, Szarka László, a Magyar-Szlovák Közös Történészbizottság tagja és Romsics Ignác akadémikus. Részt vett az eszmecserén Dusan Caplovic, a kisebbségi ügyekért és az emberi jogokért felelős szlovák kormányfőhelyettes, illetve Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke is. Ugyancsak ott voltak a Szlovákiában felerősödött kisebbségi jogsértések kivizsgálására 2006-ban létrejött EP-munkabizottság osztrák és holland vezetői.

Tabajdi tájékoztatója szerint a résztvevők nem annyira történelmi, mint inkább napi problémaként foglalkoztak a Szlovákiában tapasztalható gyűlöletbeszéddel, amely élezi a feszültséget, és károsan hat a fiatalokra. Elhangzott, hogy az utóbbi két évben jelentősen romlott az etnikumok közötti viszony az országban, ami rányomja bélyegét a magyar-szlovák államközi kapcsolatokra is. A történészek hangsúlyozták, hogy kölcsönös bocsánatkérésekre lenne szükség, méghozzá azért, hogy túl lehessen lépni a múlton, a történelmi sérelmeken. A munkacsoport osztrák és holland vezetői úgy ítélték meg, hogy ezt mind a politikusoknak, mind a történészeknek meg kellene tenniük. Szintén felvetődött, hogy törvényi garanciák kellenének a kisebbségek számára.

Beszámolója alapján az osztrák és a holland EP-képviselők értetlenül fogadták, hogy a szlovák miniszterelnök-helyettes még Bécsben, "semleges helyszínen", a média kizárásával sem volt hajlandó leülni és párbeszédet folytatni Csáky Pállal. Az utóbbi üdvözölte az európai szocialisták igyekezetét, hogy "új energiákat" adjanak a szlovák-magyar dialógusnak. Mint mondta, ami az eszmecserén elhangzott, annak valóban fontos üzenete lehet a jövő szempontjából.

"Egy problémám van nekem az ilyen jellegű találkozókkal... Viszonylag szép és kedvező kicsengésű deklarációk hangzanak el a szlovákiai kormánypárt, a Smer részéről. Capovic is pozitívumokat mondott itt, de úgy néz ki, hogy létezik egy schengeni vírus: átlépi a határt, és aztán gyorsan elfeledkezik arról, hogy miről beszélt Bécsben. Mást vagy éppen ellenkezőjét teszi otthon. Úgy érzem, hogy ez nem európai dolog, és így nemigen tudunk előrejutni" - hangoztatta a szlovákiai magyar politikus. Megfogalmazása szerint az MKP örül annak, hogy megoldódott a tankönyvkérdés, de két nappal rá már meg is jelent egy újabb probléma, a Pátria rádió ügye, és az asztalon van a nyelvtörvény megváltoztatásának problémája is. Jó lenne tehát, ha a szép elképzelések a politikai valóságba is beleívódnának - fűzte hozzá.

Szabó Vilmos a találkozón kifejtette, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat ma döntően a konfliktusok, az egyet nem értés jellemzi. Mint mondta, a viszony szinte teljesen átpolitizálódott, a bizalom a két ország politikai elitjének meghatározó része között a legalacsonyabbra szintre süllyedt a rendszerváltás óta. "Ezeket a folyamatokat meg kell állítani és vissza kell fordítani, ami elsősorban a politikai elitek történelmi felelőssége. Mindkét országnak alapvető nemzeti érdeke a jószomszédi viszony, az együttműködés" - hangoztatta. Érvelése szerint kiemelt jelentőséget kell biztosítani a két országban élő nemzeti kisebbségeknek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár