A legbátrabb várost ünnepelték

Az 1919. január 29-i helytállásért az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei városnak. A csütörtöki ünnepségen Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester idézte fel a 90 évvel ezelőtti eseményeket, amikor az első világháború után újra fegyverek ropogtak a város utcáin.

Elmondta: január 15-én csehszlovák katonák több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult Balassagyarmatra. Céljuk a vasúthálózat, a Salgótarján környéki szénmedencék elfoglalása, és az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonal még délebbre tolása volt. Noha voltak, akik átengedték volna a várost a csehszlovákoknak, vasutasok, tisztségviselők és rendőrök esküt tettek az ellenállás megszervezésére, majd velük együtt polgárok és diákok harcoltak a városért. A városvédő harcban tíz ember halt meg.

1919. január 29-én, két heti megszállás után, Balassagyarmat felszabadult. A csehszlovák katonák kiszorítása segített abban, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt. A polgármester úgy fogalmazott: "Az érdem mindenkié, aki nem vált megalkuvóvá."

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a balassagyarmatiakat, akik 90 éve hűségesen őrzik a Civitas Fortissima hagyományát. Emlékeztetett rá, Urbán Árpád (MSZP), a város tragikus balesetben meghalt országgyűlési képviselője törekvéseinek eredménye lett, hogy a jeles napot emléktörvénybe foglalta az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi gondolatait Palásti Ferenc tábornok, az elnöki hivatal főosztályvezetője tolmácsolta. Mint mondta, a város lakói büszkék lehetnek elődeik helytállására, és azokra az önkéntesekre is, akik nem engedik elfeledni a hagyományokat. Nincs veszett ügy, ha összefognak, ezt üzenik elődeink - tette hozzá.

Az évfordulón Civitas Fortissima elnevezést kapott a város főtere, az ellenállásban kimagasló érdemeket szerzett Huszár Aladárról pedig utcát neveztek el. Balassagyarmaton tartották csütörtökön a Legbátrabb város című film országos premierjét. Matúz Gábor balassagyarmati származású rendező-producer filmje február 12-ig lesz műsoron a városi Madách moziban. A játékfilmes elemeket is tartalmazó dokumentumfilm az országos és világpolitikai eseményekbe ágyazva mutatja be a Balassagyarmaton történteket, a megszállás két hetét és a városvédő harcot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére