Megjelent az első magyar nyelvrégészeti szöveggyűjtemény

"A nyelvrégész a külhasonlítás helyett belhasonlítást végez. Vizsgálatának tárgya a szavakban, szólásokban, kifejezésekben megőrződött szemléletmód és összefüggésrendszer" - mondta a héten megjelent kötet szerzője. Czakó elsősorban az úgynevezett belső nyelvszemlélet 19. századi alapművére, Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára című munkájára támaszkodik. A 113 ezer szócikkből álló gyűjtemény legfontosabb fogalma a szógyök, amely körül kirajzolódik a gyökre épült szavak, szócsaládok ágas-bogas rendszere.

"Ágas-bogas, ez például igen jellemző a magyar nyelvre. Az európai nyelvekben nincsenek is ikerszavak. A mieink ráadásul ellentétpárok, hiszen valami vagy ág, vagy bog, élő vagy halott, a sütés és a főzés között pedig alapvető konyhafilozófiai különbség feszül" - mondta Czakó Gábor. Az első magyar nyelvrégész szerint a nyelv ilyen jellegzetességeiből kibontható a beszélők észjárása, világszemlélete. A magyar nagyjából 2400 gyökből építkezik, a nyelv ebből a gyökérzetből hajt ki. Szerves rendszer, amely az egészből kiinduló gondolkodásmódra utal. Példa erre a páros testrészeket jelentő főnevek - pl. kar, láb, fül - egyes számú használata - mondta Czakó.

A magyar szókincs jelenleg közel egymillió szóból áll. A nyelv rendszere nyitott és demokratikus; a gyökökből szinte végtelen mennyiségben lehet új szavakat alkotni, amelyeket mindenki rögtön megért. Az azonnali megértést segíti egy további nyelvrégészeti lelet, a magyar nyelv szemléletessége, képisége.

A nyelvrégészet alkalmas a más módszerekkel feltárt ismeretek gazdagítására, például elszegődhet segédtudománynak a történeti földrajz mellé. A magyar a hova kérdésre felelve a -ba és a -be, vagy a -ra és a -re helyhatározó ragot teszi a történelmi magyar szállásterületen fekvő települések neve után. A Kárpátokon, vagy a Lajtán túli települések esetében viszont általában csak a -ba, -be ragot használja, tehát mehetünk Őcsénybe, Kassára vagy Munkácsra, a Lajtán túl viszont csakis Párizsba, Londonba, Münchenbe utazhatunk - említ példát a nyelvrégészet alkalmazási területeire egy tanulmányában Czakó Gábor.

"A nyelvrégész leletei nem holt maradványok, amelyeket a föld alól kell kiásni. Csak a szavakat kell megtisztítani a megszokás porától, és előtűnik mindaz, amit őriz és életben tart a nyelv" - mondta a szerző. Czakó Gábor író, publicista, képzőművész. 1942-ben született, a prózai műfajok mindegyikében dolgozik, mostanáig közel 50 kötete jelent meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
• Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
• Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?