2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A kádári leszámolásról vitáznak a kutatók

2008. november 17. 15:10

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári leszámolásról tartanak tudományos tanácskozást november 19-én, szerdán 16 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye "A rendpárti forradalmárok halála" címmel tart előadást.

A tudományos rendezvényen a történészek azt elemzik, hogy miként történhetett meg, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc leverését követően a magyar történelemben korábban elképzelhetetlen méretű megtorlás zúdult az országra. A szakemberek által gyakran említett példa segíthet megértetni az utókorral, hogy milyen nagyságú volt a kádári hatalom megtorlása: 1849-ban a véreskezű Haynau alatt a bírói ítélettel kivégeztetett személyek száma 126, míg a Horthy-féle ellenforradalom idején, 1919–1920-ban „csupán" 74 volt.

Ezzel szemben 1956 után a bírói mezbe öltöztetett megtorlások halálos áldozatainak számát egyes kutatók 230 főre teszik, velük ellentétben néhány jogtörténész úgy becsüli, hogy a politikai okokból kivégzettek száma elérte vagy akár meg is haladta a 400 főt. Ezen kívül arra is emlékeztetnek a szakemberek, hogy 1956 november végétől 1959 végéig több mint 35 ezer ember ellen indult eljárás, közel 24 ezret ítéltek el, a bírósági ítélet nélkül internáltak száma elérte a 13000 főt.

A kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A vádlotti beismerés elérésére minden törvénytelen eszközt bevetettek a nyomozás hosszú hetei-hónapjai alatt; a külvilágtól teljesen elszigetelt vádlottal szemben súlyos fizikai bántalmazások, pszichikai ráhatások, fenyegetések, zsarolások fordultak elő, ugyanakkor gyakran homályos „előnyöket" helyeztek kilátásba a beismerés esetére. A vádlotti beismeréseket – melyek minden esetben a peranyag túlnyomó részét tették ki – nem támasztotta alá tanúvallomás, egyéb bizonyíték.

A bíróságok nem indokolták, jogilag nem támasztották alá az ítéleteiket. Az ítéletekben jogi indoklás helyett túltengett a marxista szemináriumok színvonalán álló „politikai helyzetelemzés". A védelem jogai rendkívül korlátozottak voltak; a vádlottal csak a nyomozás lezárása után, a beismerés után találkozhattak. A tárgyaláson kérdéseket nem tehettek fel, bizonyítási indítványaikat elutasították.

Az Emklékpont konferenciáján a szakemberek nemcsak a megtorlás országos összefüggéseit, hanem a leszámolás helyi működési mechanizmusát is elemzik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár