Tovább vizsgálják a véres vasárnap körülményeit

Az észak-írországi Londonderryben 2000 márciusában kezdődött meg a nyilvános vizsgálat az északír zavargások egyik legellentmondásosabb eseménye, az 1972-es véres vasárnap körülményeinek a feltárása érdekében.

1972. január 30-án az északír biztonsági erők megerősítésére a tartományba vezényelt brit ejtőernyősök ugyanis Londonderryben belelőttek katolikus polgárjogi tüntetők tömegébe, 14 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek. A húszezer felvonuló a törvénytelen internálások ellen békésen tiltakozott. A városközpontba érve egy katonai úttorlasznál összetűzésre került sor a tüntetők és a biztonsági erők között. A hadsereg állítása szerint az ír köztársasági mozgalom egy orvlövésze a közeli tetőkről lövést adott le a katonákra, a tüntetők szögbombákkal ostromolták meg őket, ezért volt szükség a fegyverek bevetésére. Az eseményekről nemrég mozifilm is készült, amelyben meglepő brutalitással elevenedett meg a tüntetés napja.

Az akkori kormányvizsgálat egy alig 10 hét alatt összedobott, az ún. Widgery-jelentésben felmentette a brit ejtőernyősöket a jogtalan fegyverhasználat vádja alól annak ellenére, hogy az orvos szakértők már akkor megállapították, hogy a katonák válogatás nélkül, összevissza lövöldöztek, és áldozataik többségét közvetlen közelről fejre, testre adott egy-egy lövéssel ölték meg.

A londonderry-i véres vasárnap áldozatainak hozzátartozói azóta követelik a hadsereg fellépésnek újbóli vizsgálatát, mivel az azóta előkerült újabb bizonyítékok is megkérdőjelezik a fegyverhasználat jogosságát. A munkáspárti kormány 1998-ban bízta meg a lordok házának bírája, lord Saville vezette nemzetközi bizottságot a szigetország történetének eddigi legszélesebb körű nyilvános vizsgálata lefolytatására. A testület azóta felkutatta a véres vasárnap több mint 2100 szemtanújának nagy többségét, kihallgattak 1400 személyt, újságírót, rendőrt, tüntetőt, és orvos szakértők újravizsgálták a holtesteket.

A 2000-ben hivatalosan megkezdődött meghallgatásokon újabb 500 szemtanú segítségével próbálták meg kideríteni, mi is történt azon a 36 évvel ezelőtti vasárnapon. A londonderry-i városháza nagytermét valóságos számítógépes központtá alakították át, ahol a legkorszerűbb technológiák segítségével a tanúk vallomása alapján rakják össze mozzanatról-mozzanatra a tüntetés lefolyását.

Összesen 920 tanút, így Sir Edward Heath egykori miniszterelnököt, 33 rendőrt, 245 katonát, az IRA egykori 35 tagját, és hét papot is kihallgattak. A bizottság 433 napon át ülésezett, a vizsgálatok közel 172 millió fontot emésztettek fel, ám továbbra sincs eredmény: a bizottság bejelentése szerint 2009 őszén talán végre megjelenhet az összefoglaló jelentés.

Az áldozatok családjai felháborítónak tartják a jelentés kiadásának további elhalasztását, és szerintük a mostani határozat csalódást okozott mindenki számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig