Szertefoszlik a csíkszeredai alagút legendája
2008. november 11. 12:28
A csíkszeredai Mikó-vár udvarának és előterének rendezési munkálatai (villanyvezetékek lefektetése, drénezés) közben az erőgépek hajdani létesítmények maradványaiba markoltak - számolt be a különleges ásatás részleteiről Kristó Tibor a Hargita Népében.
Korábban
Ez arra ösztökélte a mentőásatásokat végző régészeket, hogy feltárásukra kutatószelvényeket nyissanak a vár előtt, nemkülönben a belső udvaron. Darvas Lóránt régész szerint megdőlni látszik az az elmélet, mely szerint alagút vezetett volna a várból annak előterébe. "Mostanáig az a tévhit járta, hogy a várat alagút köti össze a külső vársánccal" – magyarázza a munkálatokat folyamatosan felügyelő és szükség esetén mentőásatásokba kezdő régész.
Nyár elején korabeli védműrendszer maradványait tárták fel a Vár téren, majd legutóbb a vár homlokzata előtti részen nyitottak szelvényeket, és ezek feltárása során a főbejárattól északra, egy belső árokba épített szennyvízcsatorna maradványaira bukkantak. A csatornarendszer bizonyos részei viszonylag ép állapotban megmaradtak.
"Közel másfél méter magas, téglával boltozott, 60-70 cm széles csatornáról van szó, amely a vár homlokzatától indul, és a déli oldalon található, külső várárokkal áll kapcsolatban. Létesítésnek ideje a 18. századra tehető, a várépítés második, úgymond Habsburg-korszakára. Tehát nem alagút, ahogyan mostanig tévesen hitték e rendszerről" – nyomatékolja a régész.
Az alagútgyanú mint feltételezés a múlt század hatvanas éveire vezethető vissza. Ugyanis az említett időszakban végzett renoválások során szintén erőgépek törték át a szennyvízcsatornát. Szakszerű ásatást nem végeztek, mégis azt hitték, hogy a várat „bizonyára" alagút köti össze a vársánccal – fűzi hozzá a régész-muzeológus.
A belső udvaron nyitott szelvényből egy 17. századi loggia maradványai kerültek elő. Ez olyan nyílt csarnokfolyosó, melynek gerendás vagy boltozatos mennyezete oszlopokon nyugszik. Nos, egy ilyen pillér maradványai mutatkoznak a szelvény alján. Darvas szerint ez hasonlatosságot mutat a Segesvár mellett épült keresdi – közismertebb nevén Bethlen – kastély loddzsájával.
Tovább a teljes cikkhez
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.