Tehetős közösség lakhatta az Árpád-kori Kánát

Ismertetése szerint a XI. kerületi Tóváros lakópark építését megelőzően 2003 és 2005 között összesen 22 hektárnyi területet tártak fel, amely az őskortól kisebb-nagyobb megszakításokkal volt lakott. Kána területén mintegy 200 földbe mélyített házat, tárolóvermeket találtak, de rábukkantak a falu plébániatemplomára is, s annak közelében 1077 sírt tártak fel. A falutól 600 méternyire légvonalban voltak a kánai apátság maradványai is.

Terei György rámutatott, az épületegyüttes révén a középkori mikrokörnyezetet lehet vizsgálni. Ritkaság, hogy a 12. század közepén egy templomot kváderkövekből építettek. A temetőben 300, kővel körberakott sír került elő. Nagy számban találtak pénzérméket, de sok az üveglelet, köztük akad bizánci eredetű - a 12. század közepén az import üvegáru ugyancsak ritkaságszámba mehetett. A település gazdagságára utal a sok vaslelet is, hiszen abban a korban a vasnak komoly értéke volt.

"Nagyon ritkán kerülnek elő ebből a korból ilyen nagy számban vastárgyak. A tengelyes olló a 12-13. században jelenik meg Magyarországon, itt hármat is találtunk" - emelte ki a régész, hozzátéve, hogy itt kerültek elő a legkorábbi magyarországi jégsarkantyúk is, de szép számban találtak díszes tárgyakat, egyebek közt bronzcsatokat. "Ez szintén gazdag népességre utal, amely a tatárjárás elől menekülve hagyta el a területet, majd kisebb létszámban tért vissza, hiszen a 13. század végéről - a 14. század elejéről származó leletanyag is előkerült. A 14. században néptelenedett el a terület, amelyet a 20. századig nem laktak".

Érdekességként emelte ki, hogy az egykor betelepülők rögtön kijelölték a templom és a temető helyét - a területen ugyanis nem találtak korábbi objektumokat. A plébániatemplom két szakaszban épült. "Az első egy 10x6 méteres, félköríves szentéllyel záródó épület volt, amely már a 13. század elején kicsinek bizonyult, így nyugati irányban 8 méterrel megtoldották. Ezzel egy időben a temetőt is kibővítették" - mondta a régész.

A házak is két periódusban épülhettek: az elsőben kelet-nyugati tájolással, amikor a kemencét az épület északkeleti sarkában helyezték el, a bejárat pedig a ház déli oldalán volt. A második periódusban észak-déli irányban tájolták a házakat, a kemence a ház dél-nyugati részén, a bejárat pedig a keleti oldalon volt. "Nagyon érdekes, hogy a szél mind a mai napig a nyugati irányból éri a területet, így akár a déli, akár a keleti, de mindenképp szélvédett oldalon volt a bejárat" - hangsúlyozta Terei György.

A XI. kerület új lakóparkjában jelenleg ideiglenes kiállítás mutatja be Kána történetét, de tervezik egy Árpád-kori skanzen létrehozását is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban