2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Dinasztiákat buktattak a kínai monszunok

2008. november 10. 10:41 Science Daily

A kínai történelem a dinasztiák felemelkedéséről és bukásáról is híres, így senkit nem lepett meg, hogy a kutatók egy új klímavizsgálattal összefüggést találtak a civilizációs periódusok és az ázsiai monszunok között.


A klímaváltozás felelős három dinasztia bukásáért, és az északi terültek fejletlenségéért - állítják a Minnesotai és a Lancsou Egyetem kutatói, akik a Science folyóiratban publikálták közös vizsgálataik eredményeit (Chinese Cave Speaks of a Fickle Sun Bringing Down Ancient Dynasties). A szakértők ennek során a kínai Vanhsziang barlangban talált 118 milliméter magas álló cseppköveket elemezték. A bennük lerakódott urán és tórium arányainak mérésével a szakértők a cseppkövek rétegződésének korszakait is datálni tudták, majd az adott korszak esőzéseit, azaz a nyári monszunok erősségét is adott korszakokhoz tudták kötni.

A cseppkövek, vagy sztalagmitok 1810 év alatt alakultak ki: az alattuk lévő kő az i.sz. 190-es állapotot tükrözi, és a teteje pedig 2003-ból származik, amikor a köveket begyűjtötték. A szakemberek a leginkább azt találták meglepőnek, hogy a felszíni időjárásról egy földalatti barlangban ilyen részletes eredményeket találtak. Szerintük a most alkalmazott módszerek átvételével a paleoklimatikus kutatások is egészen új irányba indulhatnak el.

A tanulmány egyik szerzője, Hai Cseng szerint a nyári monszunszelek az Indiai óceán felől söpörnek végig Kínán, és ezen trópusi viharok erőssége utólag abból mérhető, hogy azok milyen mélyre jutnak el a kontinensen. Az esőzések elengedhetetlenek a rizstermesztéshez, ám amikor a monszun gyengébb, a viharfelhők délkelet felé mennek, így szárazon hagyják Kína északi és nyugati területeit. A csapadék elmaradása pedig a termelés visszaeséséhez, szociális feszültségekhez, és dinasztiák bukásához vezethet - áll a tanulmányban.

Hasonló körülmények között érhetett véget a Tang- (618-907) és a Ming-dinasztia (1368-1644) is. Ennek az ellenkezője is igaz: a Szong-dinasztia (960-1279) arany éveit az igencsak erős trópusi viharoknak köszönhette. Ekkor terjedt el a rizstermesztés Kína déli részéről az ország középső és északi területei felé is. A rizs ekkor vált az ország első stabil haszonnövényévé, és az ország lakossága is megduplázódott.

A kutatás során a helyi jelenségek globális párhuzamait is górcső alá vették, így az is kiderült, hogy a Tang-dinasztia bukása a maja birodalom végével esett egybe, míg a Szong-dinasztia tündöklése a középkori melegebb, és csapadékmentesebb európai periódussal tehető egy időre. Ekkor, azaz a 10. század végén hódították meg a vikingek Grönland déli részét, és ez a jó időjárás egészen a kis jégkorszakig tartott. A 14. század végén kezdődő lehűlés hatására tűntek el a viking telepek a zöld szigetről, és a világ másik felén a kevés esőzés miatt ekkor hanyatlott le Jüan-dinasztia.

Ez a párhuzam egészen az 1960-as évekig kimutatható, akkor azonban a kínai időjárás a mezőgazdaság átalakítása, és a túlzott iparosítás miatt megváltozott, és megkezdődött az északi területek elsivatagosodása.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár